Félidőben az öltözőben – Gáncs Péter püspök nyitóáhítata az evangélikus presbiterek országos találkozóján
A pestszentimrei Sportkastélyban mintegy ezerötszáz résztvevő jelenlétében 2009. szeptember 12-én került megrendezésre az evangélikus presbiterek országos találkozója (EPOT). A rendezvényen az ország minden részéből érkezett világi tisztségviselők meghallgatták Prőhle Gergely országos felügyelő helyzetelemzését régiónk, Magyarország és az evangélikus egyház helyzetéről, majd a presbiterek képzésének lehetőségeivel foglalkoztak. A találkozó nyitóáhítatát Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke tartotta. Forrás: www. evangelikus.hu; Fotó: Smidéliusz András
„Mindannyian az öltözőben vagyunk,
edzőnk a tarsusi Pál, aki azzal köszönt bennünket, hogy Isten
munkatársai vagyunk” – kezdte áhítatát Gáncs Péter püspök,
aki ezután kifejtette: mivel a presbiterek hat éves szolgálati
periódusában épp most érkeztünk a félidőhöz, szükség van
annak átgondolására, hogy hogyan is sikerült az első félidő,
és mit tehetünk majd a másodikban.
A püspök – figyelmeztetve a
presbitereket korábban tett esküjükre – kérdéseket is intézett
a résztvevőkhöz, amelyekre ők mappájuk narancssárga vagy kék
oldalának (pozitív-negatív) felmutatásával válaszolhattak:
hogyan látják egyházunk helyzetét és benne saját szerepüket,
szolgálatukat.
„Nem magányos harcosok vagyunk,
hanem csapattársak, Isten munkatársai – folytatta Gáncs Péter.
– Lehet ez kijelentő, kérdő vagy felkiáltó mondat, végső
soron mégis Isten az, aki Szentlelkének hatalmával az ő valódi
munkatársaivá tud tenni bennünket.”
„Azért vagyunk itt, ezen a
találkozón – tette hozzá az igehirdető – hogy erőt, látást
kapjunk, szembenézzünk azzal, ha valamit rosszul csináltunk. A
legfontosabb, hogy őszinték legyünk, és komolyan vegyük a
felkérést. Nagy ajándék, hogy pályára küldött minket a mi
Mesterünk és most azzal a bizalommal hívott be az öltözőbe, hogy
őrá figyelve friss erővel, lendülettel megpróbáljunk
nekifeszülni a következő félidőnek. Mi nem döntetlenre, tisztes
vereségre játszunk, hanem győzelemre, hiszen győztes Urunk van,
aki elhívott minket, és Pál apostolon keresztül üzeni nekünk:
Isten munkatársai vagyunk! Nem ponttal, hanem felkiáltójellel a
mondat végén.”










