Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Portletek Egyházmegyék A Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei
Bekezdések

A Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei

Az egyházmegye története

A török kivonulása után elnéptelenedett békési síkságon nehezen indult az élet és az egyházszervezés. 1722-ben Szarvasra, 1746-ban Tótkomlósra érkeztek evangélikus vallású szlovákok, 1744-ben Orosházára evangélikus magyarok. A Bányai Egyházkerülethez, illetve az 1720-as évek közepén létrehozott Pest-Békési Egyházmegyéhez tartoztak ezek a gyülekezetek. Rövid ideig, 1803-tól 1807-ig Szarvas volt a bányakerületi püspökség székhelye.

Az esperesség területén teljesített szolgálatot 1767-től 1820-ig Tessedik Sámuel szarvasi lelkipásztor, a széles látókörű gazdasági reformátor, pedagógus és falufejlesztő. 1769-től 1780-ig pedig tótkomlósi pap volt Wallaszky Pál művelődéstörténész, aki Kölcsey Ferenc szerint „korának és századának kitűnő tudósa” volt.

Az 1791-es pesti zsinat határozatának értelmében a Pest-Békési Egyházmegyéből kivált a Békés-Bánáti, amelynek első esperese Szimonidesz János orosházi lelkész volt. 1802-ben az egyházmegye létrehozta a mezőberényi evangélikus esperességi gimnáziumot, ami 1834-ben Szarvasra költözött.

1836-ban kettévált a megnövekedett lélekszámú Békés-Bánáti Esperesség. A Békési Esperességhez csatolták a Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén fekvő egyházközségeket.

1860-tól 1872-ig bányakerületi püspök volt az orosházi születésű Székács József pesti lelkész, akinek utódjául választották a békéscsabai dr. Szeberényi Gusztávot, s ezzel Békéscsaba is püspöki székhellyé vált.

A Békési Esperesség lélekszáma 1895-re már százhúszezer főre gyarapodott, s ebből 1896-ban három új egyházmegye született. Az új Békési Egyházmegye esperese Veres József orosházi lelkész, felügyelője Haviár Dániel lett. A következő gyülekezetek kerültek ide: Apáca, Bánfalva (1901-től Gádoros), Csorvás, Kondoros, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas, Szentetornya, Tótkomlós.

Aztán jött egy viharos fél évszázad háborúkkal, forradalommal, diktatúrával. Az egyházat nem sikerült megsemmisíteni, még itt a Viharsarokban sem.
Az 1952. évi I. törvény jóváhagyta a Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásának újjárendezéséről szóló cikkelyt. A Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye alakuló közgyűlését 1952. június 24-én tartották Orosházán. Az alábbi egyházközségeket sorolták ide: Csabacsűd, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Kardoskút, Kondoros, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Rákóczitelep, Szarvas, Szentetornya. A Kelet-Békési Egyházmegyéhez csatolták Tótkomlóst, a Csongrád-Szolnoki Egyházmegyéhez Nagymágocsot és Mezőtúrt. 1952. július 18-ára Budapesten megalakult a Déli Evangélikus Egyházkerület is.

1980-ban az alábbi önálló gyülekezetek tartoztak az egyházmegyéhez: Csabacsűd, Csanádapáca, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Nagyszénás-Gádoros, Orosháza (ekkor csatolják ide a Szentetornya–Rákóczitelep társgyülekezetet és Kardoskutat), Pusztaföldvár, Szarvas-Ótemplom, Szarvas-Újtemplom és Tótkomlós.

Az 1991–1997-es zsinat megszüntette a Csongrád-Szolnoki Egyházmegyét. A Nyugat-Békési Egyházmegyéhez sorolta az Ambrózfalva–Csanádalberti–Pitvaros társult egyházközségeket, Hódmezővásárhelyt, Szentest és Tiszaföldvárt.

Az egyházmegye jelene

A Nyugat-Békési Egyházmegye lelki értelemben sajnos elsivatagosodott területként tapasztalható meg, ám minden sivatagban vannak reményt keltő oázisok is. Orosházán működik a Hajnal Evangélikus Óvoda és az egyházmegye legnagyobb és legjelentősebb oktatási intézménye, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, amely a város kulturális életének is egyik kiemelkedő központja. Tótkomlóson az Evangélikus Egyházi Óvoda egyben szlovák nemzetiségi óvodaként is végzi szolgálatát. Ugyancsak itt található az igen nagy méretű Evangélikus Egyházi Szeretetotthon.

Szarvason két egyházi óvoda is található, és 2000 őszétől megkezdték az oktatást a Szarvas-Ótemplomi Egyházközséghez tartozó Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában, 2006 őszén pedig a Szarvas-Újtemplomi Egyházközség indította el első évfolyamát a Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda nevű intézményében. Mind a két szarvasi gyülekezetben igen jelentős és komoly diakóniai szolgálat folyik: az Ótemplomi Szeretetszolgálat mellett az újtemplomi egyházközség három szeretetintézményt is működtet, a Betánia, az Immánuel és az Újtemplomi Evangélikus Szeretetotthont.

A Szarvas-Ótemplomi Egyházközség 2005-től nagy vállalkozásba kezdett, és megszervezte a Tessedikkel a XXI. Századba – Második Esély Népfőiskola nevű felnőttképzési intézményt, melynek oktatási programja a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci reintegrációját célozza meg. Célja több mint háromszáz munkanélküli képzése, illetve munkaviszonyban álló emberek továbbképzése a munkahelyük megtartása érdekében. Célcsoportjuk a Szarvastól száz kilométeres körzetben élő tizenhét és ötvenöt év közötti emberek, akik a népfőiskola keretében egy intenzív felnőttképzésen vesznek részt.

Az egyházmegye jövője Isten megújító kegyelmétől függ. Ezek az intézmények az egyház lelki oázisai és a jövő reménységei.

Az egyházmegye gyülekezetei


Ambrózfalva–Csanádalberti–Pitvarosi Evangélikus Egyházközség
Ambrózfalvát 1843-ban alapították, 1850-ben vált anyaegyházzá. Templomát 1862–1864 között építették. Leányegyháza, Csanádalberti, 1844-ben épült újra, ekkor alakult az evangélikus gyülekezet is. Temploma 1882-re készült el. Pitvaros 1816-ban alakult, többségében szlovákok lakják. Az evangélikusok 1836-ban önállósultak. Templomuk 1881–82-ben épült. 1947-ben 2000 szlovák evangélikus vándorolt Szlovákiába. A kitelepítés ütötte seb aligha gyógyítható be a gyülekezetben. Egy óriási templom és egy pici, de lelkes és öntudatos gyülekezet a maradvány. Itt is döntő lesz a jövőben, hogy mennyire költöznek el a fiatalok, vagy mennyire maradnak. Jelenleg öröm, hogy hittanosok is vannak.

A társult egyházközség jelenleg az élet halvány jeleit mutatja. Újra van hittan, rendszeres istentisztelet, lelkészi szolgálat. A szolgálatokat helyettes lelkész végzi. Egy önállóan beiktatott parókus lelkész állásának megteremtéséhez nincsenek meg a feltételek.

Szórványok: Battonya, Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy, Nagyér, Nagylak.

Istentiszteletek: Ambrózfalván 9 órakor. Csanádalbertiben minden hónap első vasárnapján 14 órakor. Pitvaroson minden hónap első vasárnapján 15.30-kor szlovák, a többi vasárnapon 10.30-kor magyar nyelven. Nagylakon minden hónap első vasárnapján 16 órakor. Szórványokban igény szerint.

 

Csabacsűdi Evangélikus Egyházközség
1927-ben alakult az egyházközség, templomát 1952-re építették fel.

A gyülekezet tagjai bíznak abban, hogy az egyháztagok száma a jövőben gyarapodni fog. A gyülekezet jó kapcsolatokat ápol az itt élő más felekezetekkel is. Az évente tartott közös istentiszteleti alkalmak meghitt ökumenikus szellemben zajlanak le.

Istentiszteletek: vasárnap 10 órakor, a délutániak télen 15 órakor, nyáron 18 órakor.

 

Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség
1796-ban vált önálló egyházközséggé, az evangélikus templomot 1844-ben szentelték fel. Szórvány: Mártély és Székkutas.

Nagy lendületű gyülekezet, amely szép jövő elé néz. Sok gyülekezeti alkalmat tartanak hétköznapokon.

Istentisztelet vasárnap 9 órakor.

 

Nagybánhegyes–Magyarbánhegyesi Evangélikus Egyházközség
Nagybánhegyes 1857-ben vált önálló gyülekezetté, temploma 1895-re készült el (tervezte Krim József nagylaki építész). Társegyháza Magyarbánhegyes, amely 1941-ben missziói egyházközséggé alakult. Temploma 1949-ben készült el.

Kevesen vannak, de nagyon igénylik a rendszeres istentiszteletet. A gyülekezet jövője olyan, mint vidéken a magyar társadalom jövője. Lelkésze szorgalmasan gondozza a gyülekezetek maradékát.

Szórvány: Mezőkovácsháza és Végegyháza.

Istentiszteletek: Nagybánhegyesen 11 órakor. Magyarbánhegyesen havonta három alkalommal: az első, harmadik és ötödik vasárnap 14.30-kor.

 

Nagyszénás–Gádorosi Evangélikus Egyházközség
Nagyszénás települést 1818-ban hívták életre. Az evangélikusok az orosházi egyházközség filiájaként szerepelnek egészen 1895-ig. 1896-tól váltak önállóvá, templomukat 1900-ban szentelték fel.

A jelen helyzet bizakodásra ad okot, a gyarapodás, erősödés számos jele látható, így minden nehézség ellenére is biztató a jövő. Több diák jár be az orosházi evangélikus iskolába, ami szintén jó jelzés.

Gádoros falu 1876-ban alakult Bánfalva néven, az evangélikusokat az orosházi lelkészek gondozták, 1844-től vált önálló egyházközséggé. 1888-ban épült fel a mai templom. 1980-tól a nagyszénási gyülekezet társegyházává lett. Sajnos az elárvulás évtizedekkel ezelőtt megkezdődött. Gádoros szolgálhat a temetőjében ama ritkasággal is, hogy a kereszt (vagy keresztény jelképek) helyett vörös csillagos sírok is vannak. A templom nagy, a gyülekezet már picike. Szórványa Eperjes.

Istentiszteletek: Nagyszénáson 10 órakor. Gádoroson minden második vasárnap 14 órakor. Eperjesen minden hónap első vasárnapján 15.30-kor.

 

Orosházi Evangélikus Egyházközség
1744. április 24-én alapították a települést és az egyházközséget is evangélikus vallású magyarok. A templom tornyát 1777-ben, a kelet-nyugati főhajót 1786-ban, a déli toldalékot 1830-ban építették.

1992-től indult a Hajnal Evangélikus Óvoda, 1996-tól az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium.

Kapcsolódó intézmény az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltára.

Orosházi Harangszó néven jelentetik meg gyülekezeti újságjukat, amely az egyházmegye legjelentősebb egyházi sajtókiadványa.

A gyülekezetnek újra kell erősödnie. Erre is megvan a reménység, egyrészt a jól működő intézmények miatt, másrészt a tudatosabb gyülekezeti munka következtében. Hatalmas emberi tartalékokat kell kiaknázni.

Leányegyházak: Csanádapáca, Kardoskút–Rákóczitelep–Szentetornya.

Istentiszteletek: Gyermek-istentisztelet vasárnaponként 9 órakor. Istentisztelet vasárnap 10 órakor. Szentetornyán 8:30-kor, Rákóczitelepen 10 órakor, Kardoskúton 14 órakor, Csanádapácán 10.30-kor.

 

Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség
1861-től követhető nyomon az evangélikusság. Kezdetben az orosháziak leányegyháza, majd 1896-tól anyagyülekezetté vált. 1913-ban szentelték fel templomát.

Érdekes lelki képlettel rendelkező közösség. A templomba járás általánosan nem jellemző, de ugyanakkor a társadalmi temetést nem ismerik, azaz bizonyos értelemben mégis ragaszkodnak a valláshoz.

Istentisztelet vasárnap 9 órakor.

 

Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség
1722-től, a város alapításától van hírünk az evangélikusokról. A Tessedik Sámuel által épített templom 1786–88 között készült el.

Az egyházközség 2000-től indította el a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodát.

A gyülekezet működteti a már említett Ótemplomi Szeretetszolgálatot, amely mellett meg kell említeni a város vonzáskörzetében működő Középhalmi Misszió nevű alkoholmentő szakszolgálatot is.

Tessedikkel a XXI. Századba – Második Esély Népfőiskola néven indították el népfőiskolájukat (ld. fentebb).

Hozzájuk kapcsolódik az evangélikus egyházközség levéltára.

A gyülekezetben komoly fizikai és lelki építkezés folyik, amely nagyon szép és biztató jövőt vetít előre.

Istentiszteletek: vasárnap 10 órakor, a délutániak télen 17 órakor, nyáron 18 órakor.

 

Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség
Az 1800-as évek közepén az ótemplom kicsinek bizonyult, és mivel a magyar kisebbség is vágyódott istentiszteletre, 1897-ben felszentelték az újtemplomot, melyet Francsek Imre tervezett. A Déli Egyházkerület létrehozása után 1953-ban kettéválasztották a szarvasi evangélikus gyülekezetet, és ekkor jött létre az újtemplomi egyházközség.

Három szeretetotthont tartanak fent (Betánia, Immánuel, Újtemplomi). 2006-ban indították a Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskolát már meglévő óvodájuk mellett.

Leányegyházak: Kardos és Örménykút.

A gyülekezet sok megpróbáltatáson ment, és megy ma is keresztül. Sajnos nem kevesen kiváltak a gyülekezetből. A gyógyulásra azonban mindig van remény:  a jelenleg tapasztalható csend már talán a béke és a gyógyulás jele.

Istentiszteletek: Szarvas-Újtemplom: 10 órakor. Kardoson minden negyedik vasárnap 13.30-kor, Örménykúton minden negyedik vasárnap 15 órakor.

 

Szentesi Evangélikus Egyházközség
1791-től az orosházi evangélikusok fíliája, 1823-tól anyaegyház. Templomát 1905-ben építették (Francsek Imre tervezte).

A gyülekezet temploma megújult. Reméljük, egyszer majd lelki ébredés is bekövetkezik. Jelenleg szerény létszámú, de lelkes kis közösség hordozza a gyülekezet terheit.

Leánygyülekezete Nagymágocs.

Szórványok: Árpádhalma, Csanytelek, Csépa, Csongrád, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Felgyő, Midszent, Nagytőke, Szegvár, Tiszavacs, Tömörkény.

Csak Nagymágocson és Csépán vannak még istentiszteletek bizonyos rendszerességgel, vagyis ahol régen parókiák álltak önálló lelkészekkel. A többi helyen alkalmanként tartanak istentiszteleteket.

Istentisztelet vasárnap 9 órakor. Nagymágocson minden hónap harmadik vasárnapján 10.30-kor, Csépán minden hónap negyedik vasárnapján 11 órakor.

 

Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközség
Az 1800-as évek elejétől Szarvas fíliája, 1817-től anyagyülekezet, 1860-ban avatták fel mai templomukat. Tiszaföldvár-Ószőlőben 1937-ben második templomot emeltek.

Szórványok: Cibakháza, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyér, Öcsöd, Rákóczifalu, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Vezseny.

A hajdan két templommal is rendelkező gyülekezet mára elfogyott. Tűnődni lehet az összezsugorodás felett.

Istentisztelet vasárnap 15 órakor.

 

Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség
1746-ban alakult a település és az evangélikus egyházközség is. Templomát 1795-ben szentelték fel.

A tótkomlósi gyülekezet Evangélikus Egyházi Óvodát és Evangélikus Egyházi Szeretetotthont is működtet.

Leányegyház: Mezőhegyes. Szórványok: Békéssámson és Kaszaper.

Nagy múltú, szlovák gyülekezet. A sok megpróbáltatáson átment közösségben újra érezhető a megújulás, a feléledés reménysége. A biztató jelek közé tartozik a hittanosok számának, az ifjúsági gyülekezet létszámának jelentős növekedése. A gyülekezet életét lelkes, buzgó tagok igyekeznek segíteni.

Istentiszteletek: Tótkomlóson 11 órakor, minden hónap első vasárnapján 14 órakor szlovák nyelven. Mezőhegyesen 9 órakor.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Lélekemelő

Akik szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az Úr! (Zsolt 40,17b) >>

Hiba
There was an error while rendering the portlet.