Navigáció
Bejelentkezés

 

„Szép vagy!”

Böjt harmadik vasárnapja, latin nevén Oculi, a szemek vasárnapja. A névadó zsoltár az Istenre való figyelésről szól: „Szemem állandóan az Úrra néz mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.” (Zsolt 25, 15) De vajon milyen csapdára gondoljunk, hiszen annyi minden tart fogva minket? Böjt harmadik hetében, stílszerűen, nézzünk szembe látásunk gyengeségeivel, torzulásaival, bűneivel. Mit látunk tisztán és mit homályosan? Mire, kire figyelünk, hogyan tekintünk egymásra? Szöveg: Gáncs Péter (A cikk megjelent az Evangélikus Élet, 2015 március 8-i számának Égtájoló rovatában.)

Válaszkeresésünkben segíthet a német evangélikus egyház idei böjti lózungja, amelyet képünkön olvashatunk: Du bist schön! Sieben Wochen ohne Runtermachen, azaz: Szép vagy! Hét hét „Runtermachen” nélkül. A „Runtermachen” kifejezés igencsak próbára teszi a fordítót, gazdag tartalmát szinte reménytelen egyetlen magyar szóval visszaadni. Csak körülírni lehet: a másik lenézése, lesajnálása, leszólása, alábecsülése, megalázása.  Halász Előd szótára szerint még a másik „lecsinálása” is benne van a szó meglehetősen profán értelmezésében…

Izgalmas kérdés, hogy miről akarunk, miről tudunk lemondani ebben a pár hétben. Többnyire ételekre, italokra, testi élvezetekre szoktunk gondolni, pedig az igazi böjt ennél komplexebb lehetőséget kínál. Természetesen elképzelhető, hogy bizonyos földi javaktól, örömöktől való tartózkodás akár még a lelki egészségünket is javíthatja, hiszen segít a lényegesre, az egy szükségesre koncentrálni. 

Ugyanakkor nekünk a böjtölés kérdésében is Jézuson érdemes tájékozódnunk. Mesterünk pedig világosan megfogalmazta, hogy nem attól leszünk tisztátalanok, nem az van igazán a kárunkra, ami lecsúszik a torkunkon, ami bemegy a szánkon, hanem az, ami kijön, olykor akarva, akaratlanul, de kicsúszik a szánkból (Mt 15, 11). 

Egyesek szinte sportot űznek mások vélt vagy valós gyenge pontjainak felfedezésében, kipellengérezésében, kigúnyolásában. Szlengben kifejezve: a másik „cikizésében, fikázásában, alázásában” lelik beteges szórakozásukat.. Egyfajta beszűkült csőlátással csak a negatívumokat, hiányosságokat veszik észre, és egy pillanatot se haboznak, mindezt azonnal, szinte kéjes örömmel közhírré tenni. 

Nem arról van szó, hogy hamisítsuk meg a valóságot, hogy rózsaszínű szemüvegen keresztül  lássuk és láttassuk a világot. Nem sikerpropagandára hív az idei böjti szlogen, hiszen előbb utóbb úgyis kiderül az igazság. Lehet, hogy a király, sőt, talán az alattvalói is mezítelenek, de legalábbis hiányosan öltözöttek…  

Látásjavító böjti lelkigyakorlatunk célja, hogy megtanuljuk Isten szemével látni a világot, s benne az embert. Ebben segíthet számos bibliai példa. Gondoljunk az özönvíz történetére. Az Úr nemcsak a világ menthetetlen romlását látja, de észreveszi Noét is, aki igaz ember, aki vele jár, aki kegyelmet talál, és rajta keresztül nyílik meg a túlélés, a jövő kapuja. 

Egy másik klasszikus, látást gyógyító történet Jónás könyve. Isten nemcsak Ninive utálatos gonoszságát látja, de a megtérés, a megmenekülés esélyét is. Szemben engedetlen és dacos prófétájával, aki ezzel a lehetőséggel igazán nem is számol. Megkapóan szép csattanó a könyv utolsó mondata: „…ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és bal kezük között? És ott a sok állat is.” (Jón 4, 11)

Ezzel az empatikus, atyai szeretettel küldi el Fiát, akinek „szelíd szeme jól látja vétkeinket”, de meglátja az új élet lehetőségét a vámszedő Léviben és Zákeusban éppúgy, mint a samáriai asszonyban vagy a házasságtörő nőben. Még a mellette haldokló gonosztevőben is lát perspektívát: „Ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23, 43)

Próbáljuk ezekben a hetekben mi is ilyen jézusi szemmel újra felfedezni egymást. Meglátni egy más embert, aki nem biztos, hogy pontosan a mi elképzelésünk, a mi ízlésünk szerint való, de benne is megtalálhatjuk a szépet, az értékest, hiszen ő is a Teremtő képmása, páratlan alkotása.

A német plakáton látható hölgy, minden bizonnyal tudatos pedagógiai célzattal,   nem klasszikus szépség, nem trendi reklámarc. De reménység szerint őt is szereti valaki, és akit szeretünk, azt szépnek látjuk, és szépnek is mondjuk: Du bist schön! Szép vagy!

Napjainkban gyakran nem a hibák szóvá tételéhez kell igazán bátorság, hanem a pozitívumok kimondásához. Szinte gyanús, ha valaki valamiben jót és szépet lát, és nem tesz hozzá rögtön egy kritikus, csipkelődő „Runtermachen” megjegyzést.

Az idén Oculi vasárnapja március 8-ra, nőnapra esik. Tudom, sokaknak talán ehhez is akad kritikus kommentárjuk: az „átkos idők”  maradványaként tekintenek az úgynevezett „nemzetközi nőnapra”.  De túlpolitizált hazánkban talán ezen a ponton sem ártana „szemüvegcsere”. Lássuk a szebbik nemet az ige fényében, úgy mint aki a Teremtő ajándéka, akiben hozzánk illő segítőtársat kaphatunk egy egész életre. Aki szeret és akit szerethetünk, és így szépnek is látunk. 

Miért nem mondhatnánk ki  jó szívvel, hogy „szép vagy”? Miért ne fejezhetnénk ki hálás örömünket egy-egy szál virággal? Nemcsak évente egyszer, és nemcsak böjti „kampányakcióként”. Így lehet, így lesz színesebb, illatosabb és szebb a világ általuk és általunk is.       

A böjt második fele még előttünk van. Még nem késtünk el, hogy a spirituális méregtelenítés jegyében mi is bekapcsolódjunk a német evangélikusok által meghirdetett lelki gyakorlatba. Ennek gyümölcseként talán még azt is megélhetjük, hogy április 5-e után sem fog hiányozni az „Runtermachen”, mert a feltámadott Urunk kiszabadít minket kísértéseink, a nyelv bűneinek csapdájából. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Lélekemelő

[Isten] férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte őket teremtésük napján. (1Móz 5,2) >>

Hiba
There was an error while rendering the portlet.