A béka földdel táplálkozik. Képeinken a pénz szerelmét és az irigységet jelképezi, miután minden rossznak gyökere a pénz szerelme. A fösvény nem segíti szegény és elesett embertársait, hanem arra törekszik, hogy minden eszközzel világi gazdasághoz jusson, amit a moly és a rozsda megemészt. Jézus maga mondja: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol a rozsda és a moly megemészti és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, mert ahol van a ti kincsetek, ott van a szívetek is.” Ákánt és nemzetségét azért kövezték agyon, mert aranyat, ezüstöt, drágaköveket és szép ruhákat loptak az Úrnak szentelt zsákmányból. Iskáriótes Júdás felakasztotta magát, mert pénzsóvársága árulóvá tette. Az arany és az ezüst egyébként nem ártalmas eszközök, de igen veszélyes lehet az ember szívének tisztasága szempontjából, ha az anyagiakra irányuló törekvés pénzsóvárgássá fajul. Sok ezren tették tönkre a saját, valamint hozzátartozóik életét azzal, hogy a meggazdagodás vágyától hajtva nagy összegeket kockáztattak a játékbarlangokban, ló- vagy ügetőversenyen, végül elvesztették, és bekövetkezett az összeomlás. A fáradság, munka nélkül való pénzszerzés vágya nem egy esetben végződött gyilkossággal vagy öngyilkossággal. A pénzsóvárság, a fösvénység egyik kísérő jelensége a becsvágy, a hatalomvágy, például politikai hatalomra való törekvés, hogy uralkodhasson. Mások a pénzeszközök felett való hatalomra törekszenek, közben elnyomják a szegényeket. Keretein belül hatalomra törekszik még az egyház is, és ezen az úton nem az Istenért, hanem magáért az egyházért buzgólkodik. Akik ezt cselekszik, természetesen lenézik és megvetik azokat a „szenteket”, akik hűségesen követik Krisztust, ha nem tartoznak egyházukhoz (Mk 9,38). Jézus azt mondja: „Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget, mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.” (Lk 12,15; Károli-fordítás) Nézzük a gazdag emberről szóló példázatot: „Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? Mert nincs hová takarnom a termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lebontom, és nagyobbakat építek, és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled, a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, a ki kincset akar magának, és nem az Istenben gazdag.” (Lk 12,16b-21; Károli-fordítás) „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,36; Károli-fordítás) Jézus azt mondja: „Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk (…)? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek az országát és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.” (Mt 6,31-33; Károli-fordítás) Mert ahol a ti kincsetek, ott van a szívetek is.
J_R__Gschwend_ Az_emberi_sziv_rejtelmei.doc
—
Microsoft Word Document,
28Kb
