Akikért hálát adunk, akiket köszöntünk – A Déli Egyházkerület díjazottai 2012-ben

Az egyházkerület hűségérmesei

Fülöp Mihályné 

Fülöp Mihályné (szül. Váczi Ilona) 1930. május 4-én Kisapostagon született. Vallásos, evangélikus gyülekezetéhez hűségesen ragaszkodó szülők nevelték, akiktől méltán tanulhatott jó példát. Édesapja a gyülekezet áldozatkész presbitere volt, sokat dolgozott a templom építésén, és anyagiakkal is segítette annak megvalósulását. Édesanyja a templomtakarítást végezte, és gondoskodott arról, hogy az oltáron mindig legyen friss virág és az ünnephez rendelt oltárterítő. 

Ilonka néni ezt látta szüleitől, így nőtt fel ő is a gyülekezet aktív tagjaként. Korán presbiterré választották, 1971--2008 között a gyülekezet pénztárosa volt, 1992-ig egyúttal a gondnoki feladatot is ellátta. 2012-ig, tizenegy éven át volt a gyülekezet felügyelője. A mai napig ő vezeti a temető-nyilvántartást, és rendszeresen segít a templom vasárnapi felkészítésében, díszítésében. Csodásan ápolt és gondozott kertjéből gyakran kerülnek virágok az oltárra. 

Gyülekezeti munkáját mindig hűségesen és odaadó szeretettel végezte. Méltán vívta ki szorgalmával mind a gyülekezet, mind a település elismerését. Az elmúlt időszakban Kisapostagon szolgált lelkészek közül ma is többen köszöntik Ilonka nénit ünnepek alkalmával. 

Családjában nagy szeretettel veszik körül, két lánya, három unokája és két dédunokája mindig örömmel látogatják őt otthonában. 

Dr. Gombos András

1943. augusztus 23-án született Csanádalbertiben, mely születése idején színtiszta szlovák evangélikus település volt, majd az 1947-es lakosságcsere idején lett félig magyarok lakta falu. Felmenői generációkon át evangélikusok voltak. A családi légkör döntően befolyásolta az Istenben való szilárd hitét és az evangélikus egyházhoz való hűséges ragaszkodását.

Általános iskoláit szülőfalujában, a középiskolát Makón, a József Attila Gimnáziumban végezte. Az Állatorvos-tudományi Egyetemen szerzett diplomát.

Az egyetem elvégzése után, 1966–67-ben Medgyesegyházán volt gyakornok, majd 1975-ig Eperjesen, 1975-től 1994-ig Szentesen hatósági állatorvos, azután 2007-ig – nyugdíjba vonulásáig – kerületi főállatorvosként dolgozott. 

Felesége Lehoczky Éva tanár, a szentesi evangélikus gyülekezet felügyelője, akivel 1967-ben kötött mind a mai napig tartó, boldog házasságot. Zita lányuk belgyógyász és angiológus szakorvos Budapesten, a fiatalabb lányuk és férje pedagógusok, Domaszéken élnek. A Gombos házaspár életét gyermekeik és két unokájuk, a 12 éves Máté és a 9 éves Anna aranyozza be, akik a szegedi evangélikus gyülekezet aktív tagjai.

Dr. Gombos András a Szentesi Evangélikus Egyházközség presbitereként tevékenykedik a gyülekezet szervezeti, anyagi, infrastrukturális megújulásában, és igyekszik a közösség hasznára lenni.

Kenderesi Sándor és Kenderesi Sándorné

A Kenderesi házaspár másfél évtizedes hűséges szolgálata alapvetően meghatározza egy fővárosi peremkerületi, kicsiny leánygyülekezet életét. Mindketten nyugdíjasok már, de nem tétlenek. A másfél évtized nem nagy idő, de Kenderesiék ez idő alatt fél évszázadnyi munkát végeztek el. 

Az ezredfordulón történt gyülekezeti fölmérés során Margitka szinte egyedül járta be a XVIII. kerület pestszentimrei részét, fölkutatva minden rejtőző evangélikus testvért. Amíg tehette, aktívan közreműködött a gyerekek nyári táboroztatásában. Mivel közben súlyos térdműtéten esett át, már nem tud kerékpárra szállni és konyhai szolgálatot vállalni, de megtalálta a gyülekezetgondozás megfelelő módját. Minden hónapban telefonon keresi föl a születésnapjukat ünneplő testvéreket, számon tartja a betegeket, és jelzi a látogatási igényt a lelkésznek. Minden hétfőn felhívja a „telefonos imakör” tagjait az aktuális imatémákkal. 

A Budapest-Pestszentimrén élő kétszáz evangélikusnak nincs saját temploma, vasárnapi istentiszteleteiket a református templomban tartják. A Kenderesi házaspár a hétközi bibliaórák tartására saját otthonát bocsátotta rendelkezésre, így is építve a személyes kapcsolatokat. A területileg illetékes lelkésznek egy külön helyiséget alakítottak ki, hogy látogatásai közben megpihenhessen. 

Sándor jól ért a videózáshoz, ezért vállalta, hogy minden evangélikus egyházi műsort fölvesz a televízióból, rádióból. A felvételeket a gyülekezeti archívumból bárki kikölcsönözheti. 

A Kenderesi házaspár jutalomnak tekinti, hogy szolgálhat, hogy fizikai és anyagi áldozatot vállalhat. Miből telik nekik erre? Cselekvő szeretetük Krisztusból, a naponkénti bibliaolvasásból és imádságból merít erőt. 

Koszorús Oszkárné

Koszorús Oszkárné Kovács Hajnalka 1944-ben született Szarvason. Édesapja, Kovács Béla a Budapest-Fasori, majd a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanára, a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség presbitere. Édesanyja, Tóth Klára a szarvasi Luther Tanítóképzőben szerzett oklevelet. Nagyapja, Tóth László az orosházi evangélikusság tanítója, kántora, hivatalvezetője, ötvenhárom esztendőn keresztül jegyzője volt.

Koszorús Oszkárné az iskoláit Szarvason végezte. 1957-ben konfirmált, 1962-ben érettségizett, 1964-ben szerzett diplomát a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézetben. 

Orosházán 1964-ben kezdte óvodapedagógusi pályáját, 1974-től 1993-ig a Könd utcai óvodában vezetőhelyettes, 1995-ig óvodavezető. Ekkor hívták az Evangélikus Hajnal Óvodába, ahol 1999-es nyugdíjba vonulásáig vezetőhelyettesként dolgozott. Három évtizeden át vett részt az óvónőképzésben, ez idő alatt tizenöt gyakorló óvónőnek volt mentora, vezető pedagógusi címet is kapott.

1993-tól a mai napig az Orosházi Evangélikus Egyházközség presbitere, 2000-től 2012-ig jegyzője, 2002-től az egyházközség Fénysugár nyugdíjas-egyesületét vezeti. A 2001-ben Orosházán megrendezett – háromezer fős – III. országos evangélikus találkozó egyik főszervezője volt. Az utóbbi két évtizedben alkalmanként kántori szolgálatot is ellát gyülekezetében.

Lackner Aladárné Zászkaliczky Márta 

1940-ben született Fóton, evangélikus lelkészcsalád negyedik gyermekeként. Budapesten tanítóképzőt végzett, majd Fóton tanított három éven keresztül. 

1962-ben kötött házasságot Lackner Aladár evangélikus lelkésszel, és pontosan ötven évvel ezelőtt került a tolnai dombok közé, Keszőhidegkútra, ahol a mai napig él és szolgál. Nehéz, sok megpróbáltatással járó időben vállalta férje és családja mellett odaadó hűséggel a szolgálatot a kiterjedt szórványban. 

Férjével 1970-től gyűjtötték a Tolna megyei németség néprajzi emlékeit, és a hosszú évek alatt néprajzi szempontból egyedülálló gyűjteményt hoztak létre, amely ma is megtekinthető a Gyönki Tájházban. 

Négy gyermeküket nevelték szeretetben, és Márta néni végezte mindazt a szolgálatot – a belecskai tanítói munka mellett –, ami éppen adódott a gyülekezetekben, 1974-től Gyönkön élve. 1990-ben férjével – hatalmas energiával és áldozatkészséggel – alakították át a keszőhidegkúti parókiát és hívták életre a Találkozások Házát mint ifjúsági szálláshelyet, amely azóta is működik. Mostanra már sok-sok generáció kedves emlékei közé tartozik a keszőhidegkúti táborban töltött napok élménye. 

Márta néni mind a mai napig töretlen lelkesedéssel és energiával szervezi a Találkozások Háza körüli teendőket, végzi hűséggel Belecskán és Keszőhidegkúton kántori szolgálatát, és szeretettel veszi körül gyermekeit és kilenc unokáját. 

Dr. Iványi János 

Békéssámson Gyulamező nevű tanyaterületén született 1924-ben. Iskoláit Szentesen végezte, orvosi diplomát 1949-ben Szegeden szerzett. 1983 óta címzetes egyetemi docens. Belorvos tanár, a fertőző betegségek szakorvosa, diabetológus. 

Számos elismerés igazolja munkássága jelentőségét: Iványi János életkörnyezetében máig meghatározó személyiség. Jó szakembereket, jó orvosokat nevelt. 

Emberi tartása is sokak számára példa. Felesége, Ella néni hűséges társként áll mellette ma is. Unokái határozott „Erős várunk nékünk az Isten” köszönése a családi tradíció mellett a hit személyes megélését is bizonyítja.

János bácsi a politikailag nehéz években sem rejtette keresztyén értékrendjét és magyarságát. A hit gyakorlásának fontos szerepe volt életében. Mindig törekedett arra, hogy tudatosítsa a lélek ápolásának fontosságát, felébressze a gyulai evangélikus közösség fennmaradása iránti felelősségérzetet a csüggedőkben. Több évtized óta – napjainkban is – a jelölőbizottság elnöke. A lelkészek minden élethelyzetben számíthattak segítségére. János bácsi munkája során feltérképezte munkatársainak vallási hovatartozását, és igyekezett őket a gyülekezetek életébe bekapcsolni.

Iványi János szakmai életútja, emberi példája és hitélete, a gyulai evangélikus közösségért folytatott, sok évtizedes munkálkodása méltó a tiszteletre, az elismerésre és a követésre.

Szkaliczki Istvánné 

1936. április 13-án született Gerendáson, hitüket gyakorló evangélikus szülők háromgyermekes családjában. Édesapja a gyülekezet felügyelőjeként szép példát adott családjának a hit megéléséről. Gyermekkorában még tanyáról jártak be az istentiszteleti alkalmakra, így az egész család és az ő mindennapi életét is meghatározta a vasárnaponként kapott lelki táplálék. Amikor az első hittankönyvét megkapta, végigsírta Jézus Krisztus történetét. Az Úr megváltó munkája olyan hatással volt rá, hogy azóta is meghatározza egész életét.

Férjével, Szkaliczki Istvánnal 1956-ban kötöttek házasságot. A mindenható Isten két fiúgyermekkel áldotta meg frigyüket: Istvánnal és Tiborral. A gyermekek látták szüleik hitét, amelyet azok előttük megéltek, így az ő életükben is igazán meglátszik a krisztusi lelkület. Fiai mellé azok feleségeiben „lányokat” is kapott a házaspár, majd unokákkal is gyarapodhatott családjuk. 

Szkaliczki Istvánné testvérünk több mint húsz esztendőn keresztül hűségesen, precízen és önzetlenül, teljes odaadással látta el a gerendási gyülekezetben a pénztárosi teendőket. Mindig és mindenkire volt ideje. A gyülekezet volt és jelenlegi lelkészeinek segítőjeként élte és éli életét, amelyet családja, egyháza és hazája iránti féltő szeretet jellemez. Egyházunk számára adományozott hűségérme szerény egyéniségén Krisztus nagyságát mutatja.

Szurma József 

1930. július 25-én Kisapostagon született evangélikus parasztcsalád gyermekeként. Édesapja – Szurma József presbiter – és édesanyja – Varga Rozália – aktív gyülekezeti tagok voltak. Munkájukkal és adományaikkal részt vettek a templom építésében, amely 1950-re készült el, és ez év tavaszára megújult. 

Az elemit Kisapostagon végezte az evangélikus iskolában, majd a dunaföldvári polgári iskolába járt. Fiatalkorában nehézségekkel kellett szembenéznie munkahelyén bátran vállalt evangélikus hitvallása miatt. Kezdetben gépkocsivezető volt, majd a Dunai Vasműben gépkezelőként helyezkedett el. 1962-től 1990-es nyugdíjazásáig a Dunaújvárosi Papírgyárban dolgozott mint géplakatos. 

Az evangélikus ifjúsági körben megismert Varga Máriával 1953-ban fogadtak örök hűséget egymásnak. Gyermekeik, József és Györgyi, majd az unokák is rengeteg örömöt adnak számukra. 

1992-ben választották a gyülekezet gondnokává. Nevéhez fűződik a templom harangjának villamosítása, a templom tetőszerkezetének többszöri felújítása és legújabban a  templom és gyülekezeti ház teljes felújítása. Feleségével együtt rendszeresen ellátja a gondnoki teendők mellett az egyházfi munkaköri feladatait is a templomban. 

Mint hitvalló evangélikus jó példát mutat odaadó szolgálatával. Rendezett élete és szerető családja sokak számára öregbíti gyülekezetünk hírnevét. 

Weil Endre 

A gyönki evangélikus gyülekezet kántora több mint ötven éve végzi hűséges szeretettel szolgálatát. 

1940-ben született Gyönkön evangélikus család első gyermekeként. Édesapja, Weil Elemér a gyülekezet felügyelője volt, és így Weil Endre már otthonról hozta az evangélikus gyülekezet iránti felelős és hűséges elkötelezettséget. 

A gyönki gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten tanult elektroműszerésznek. A fővárosban kezdett dolgozni, és itt kötött házasságot. Miután Gyönkön állást talált, feleségével hazatértek szülővárosába. A DDGáznál dolgozott Pécsen, majd kis kitérő után Dombóváron gázszerelőként, innen ment nyugdíjba. 

Felesége mellett két gyermeke és öt unokája jelenti a szűkebb családot számára. 

A muzsika szeretete meghatározta Weil Endre életét. A kántori szolgálat mellett saját zenekarukban is rendszeresen játszott társaival Gyönkön és környékén. 

Tizenkét éves kora óta, amikor is egy alkalommal Ordass Lajos püspök szolgált a gyönki gyülekezetben, kisebb megszakításokkal az egyházközség hűséges szolgálója, és reméljük, Isten még sokáig engedi, hogy az is maradjon.

Tessedik-díjasok

Lázárné Skorka Katalin 

1973. május 25-én született Szarvason. Az általános iskolát Kondoroson, a középiskolát Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1991-ben jelentkezett az Evangélikus Teológiai Akadémiára. 

1997. augusztus 16-án D. dr. Harmati Béla püspök Kecskeméten lelkésszé szentelte. Első szolgálati helye Orosháza lett. 2002-ben házasodott össze Lázár Péterrel, két gyermekük született, Levente és Boglárka.

2004 elején hívta meg lelkészének a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség. A Tanuló közösségben című konfirmációs segédkönyv és az Elmélyülés című munkaprogram társszerzője. Gyülekezetében és az országos ifjúsági munkában is fontosnak tartja a fiatalok megszólítását és az intenzív hetek megszervezését, legfőképpen a gyülekezeti zenei élethez kapcsolódva. A nyári időszakban egyházmegyei zenei tábort és a mössingeni Posaunenchorral közös rézfúvóshetet szervez. Az utóbbi években bekapcsolódott az evangélikus vakmisszió munkájába. Többéves óvodai hitoktatást követően kezdeményezte az egyik önkormányzati óvoda átvételét, mely 2011. szeptember 1-je óta Katicabogár Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda néven működik. 

Egyetértésben dolgozik a helyi német önkormányzat és hagyományápoló egyesület tagjaival, a mezőberényi önkormányzat oktatási bizottságának tagja. 

Konfirmációi igéje egybefoglalja hitét és hivatását, egész életét áthatja: „Krisztus azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.” (2 Kor 5,15)

Gadóné Kézdy Edit, az év pedagógusa

1964-ben született Budapesten. Szülei Kézdy Pál mérnök és Németh Edit gyógyszerész, akiknek házasságában a kemenesaljai és a nyíregyházi evangélikusság találkozott; három gyermeküket keresztyén szellemben, szeretetben nevelték. 

Edit a Deák téren konfirmált, melynek ifjúságában rengeteget olvastak-vitatkoztak Takácsné Kovácsházi Zelma néni vezetésével; többekkel együtt ő is gyermekbibliakört vezetett, nyári táborokat szervezett. Nyarainak fontos helyszíne volt a fóti Kántorképző Intézet. A Mandák-otthon szellemisége máig meghatározó az életében. 

A kelenföldi gyülekezet tagja, ahol másodfelügyelőként és az énekkar tagjaként szolgál.

Az ELTE biológia–kémia tanári szakán diplomázott. Az induló fasori gimnáziumban felszerelte a biológia-szertárat, majd 1989-től tanított. 

1997-ben Schulek Mátyás hívására a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba került. Igazgatóhelyettesként, tanárként, osztályfőnökként dolgozott. 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatási vezető szakot végzett. Kollégái 2005-ben és 2011-ben is ellenszavazat nélkül, egyöntetű igennel választották meg igazgatónak. 

Férje Gadó György természetvédő. Fiuk, Benedek gyógypedagógus. 

Gadóné Kézdy Editet szakmai tudása, olvasottsága, műveltsége és emberi értékei egyaránt hiteles vezetővé emelik. Időt, erőt nem kímél, ha szeretett iskolájáról van szó. A vezetői feladatok elvégzésén túl alaposan kiveszi részét a mindennapi munkából is: pályázatokat ír, ha kell, helyettesít egy beteg kollégát, vagy ellát egy-egy beteg gyereket. Mindig ott van, ahol szükség van rá. 

Fricker Andrea, az év diakónusa

A kaposszekcsői Evangélikus Diakóniai Otthon intézményvezetője, 2004-től, a szeretetotthon megalapítása óta dolgozik az intézményben.

Megnyerő személyisége mellett kiváló kommunikációs és problémamegoldó képesség, szakmai felkészültség és maximalizmus jellemzi munkáját. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az intézmény dolgozói és lakói aktív módon vegyenek részt az egyházi, diakóniai közéletben. Az otthon a térség egyik meghatározó szociális intézménye, amely kiváló szakmai és közösségi kapcsolatokat ápol a környék szociális ellátórendszerével. Örvendetes, hogy Andrea a kezdetektől részt vett és részt vesz a helyi evangélikus gyülekezetek életében, sok esetben alkalmak, események, szolgálatok kezdeményezőjeként. 

Saját munkájáról így vall: „A diakóniai szolgálatban dolgozni nagy megtiszteltetés és felelősség. Megtiszteltetés, mert a szolgálatban Isten munkatársa lehetek, miközben embertársaimat szolgálom. Felelősség, mert az én szolgálatom által is megítélik az emberek intézményünket és egyházunkat. Úgy gondolom, hogy bár én veszem át, a kitüntetés az egész intézménynek szól. Számomra ez a díj az elmúlt évek bizalmon alapuló munkájának elismerése. Szeretném megköszönni munkatársaimnak, hogy egy csapatként, egymásra figyelve és egymást támogatva dolgozhatunk együtt. Végül köszönet a sok-sok szeretetért, amelyet lakóinktól, ellátottjainktól kapunk nap mint nap, ez ad erőt a folytatáshoz, ez az igazi kitüntetés!”

Prónay Sándor-emlékplakett

Dr. Gálos Miklós

1938. július 15-én született Budapesten, evangélikus családban. A pesterzsébeti templomban keresztelték, és itt konfirmált. Gyermekkora és ifjúsága is ide kötötte. 

Az érettségit követően a Műegyetem mérnöki karán szerzett mérnöki, majd szakmérnöki diplomát. Az egyetem után kivitelező, később szerkezettervező mérnökként dolgozott. Nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán oktatott és kutatott, ugyanott 1999-től egyetemi tanár. 

Negyvenöt évvel ezelőtt Schürger Évával kötött házassága révén lett a fasori evangélikus gyülekezet tagja. 1969-ben presbiterré, 1987-ben a gyülekezet felügyelőjévé választották. 1984-ben szervezőmunkájával segítette a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének lebonyolítását. A kilencvenes években a Déli Evangélikus Egyházkerület presbitere, majd két cikluson keresztül világi főjegyzője. A Budapesti Evangélikus Gimnázium újraindítása után az igazgatótanács tagjaként, 1992-től 1997-ig az igazgatótanács elnökeként dolgozott. Miklós fiukat feleségével hitben nevelték, ő a fasori gyülekezet orgonista-kántoraként szolgál.

Dr. Gálos Miklós a fasori evangélikus templom és gyülekezeti ingatlan felújítását és karbantartását szakértelmével, a közösség életének békéjét és jó rendjét kiegyensúlyozott és hűséges jellemével segítette. A fasori lelkészeket hivatásuk gyakorlásában testvéri odaadással támogatta.

Dr. Németh Pál

1923-ban született Szekszárdon Németh Gyula gyülekezetszervező és templomépítő lelkész fiaként. A Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1947-ben. 

1939-ben, tizenhat évesen állt be a Szekszárdi Evangélikus Egyházközség orgonista-kántori szolgálatába. Később szerepet vállalt a háborút követő időszakban a helyi hangversenyélet megindításában. Egyházzenei áhítatokat, a város közönségét is vonzó énekkari, kamara-zenekari, szólóhangszeres hangversenyeket szervezett, amelyeken orgonajátékkal működött közre, és vezényelt is. A zenebarátok számon tartották és kedvelték nevezetes orgonafélóráit. 1976-tól a Liszt Ferenc Társaság tagja. 

Az eltelt hetvenhárom egyházi esztendőben a liturgikus rendhez illő zenedarabok előadásával kísérte Isten igéjének szolgálatát, gazdagította és gazdagítja a gyülekezet ünnepeit. Temetéseken énekkel, esküvőkön orgonakísérettel szolgál. Korábban rendszeresen tartott gyermek-bibliaórákat, segítője volt a felnőtt-bibliaköri és kórházi istentiszteleti szolgálatoknak. 

Dr. Németh Pál – korát cáfoló frissességgel – ma is gyülekezetének hűséges, igényes zenei tudású orgonista-kántora. 

Ordass Lajos-emlékplakett

Ribár János 

1947. március 27-én született Csanádapácán. Orosházán érettségizett 1965-ben. 1966 őszétől az Evangélikus Teológiai Akadémia diákja. 

1971-től segédlelkész Szegeden, 1973-ban eisenachi diák, majd a Budapest-Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközségben segédlelkész. Első önálló helye 1975-től a ceglédi gyülekezetben volt. Ez időben fordult érdeklődése a tanatológia (haláltudomány) felé. Több, ezzel a témával foglalkozó rádió- és tévéműsorban vett részt. 1983 októberétől Szegeden szolgált lelkészként. Közéleti szereplése élénk, főleg a világi média foglalkoztatja a tanatológia okán.

1984–85-ben Tübingenben folytatta teológiai tanulmányait. 1993. november 28-ától az orosházi gyülekezet lelkésze, 1995-től a Nyugat-békési Egyházmegye esperese. Lelkészként Orosházán egyik fontos ügye az iskola; a másik 1994-től az egyházközség lapja, az Orosházi Harangszó. Volt városi képviselő is és a megyei bizottság tagja két cikluson keresztül. 

Három gyermek édesapja.

Az Evangélikus Életbe gyakran ír publicisztikát, igehirdetési előkészítőt. Írásai egy részét 2007-ben gyülekezete és a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatala kötetben is megjelentette – a szerkesztés munkáját felesége végezte. Számos dolgozat szerzője. Gyakran vendég előadó.

2009-ben Orosháza Városáért kitüntetésben részesült, 2012-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést.