A Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei
Az egyházmegye története
A török hódoltság idején a korszak kiemelkedő alakja, Sztárai Mihály faluról falura pásztorolta a lakosságot, iskolát alapított Tolnán, és 1560-ig működött ezen a területen.
A törökök néptelen vidéket hagytak maguk után, a lakosság hiányát belső telepítéssel próbálták enyhíteni. Észak- és Nyugat-Dunántúlról magyarok, Pozsony mellől németek érkeztek ide. A magyar telepesek Nagyvázsonyból magukkal hozták Szenicei Bárány Györgyöt, aki megalapította Sárszentlőrincet, 1713-ban megszervezte az egyházmegyét, melynek első főesperese volt. 1716-ban jelentek meg az első német telepesek, akiknek kedvező visszajelzések alapján a későbbiekben tömeges betelepítés indult meg. Az evangélikusok zömmel Hessenből, kisebb részben Pfolzból érkeztek ide.
III. Károly 1731. évi rendelete, a Carolina Resolutio után számtalan helyen bezáratták az evangélikus templomokat. Ekkoriban szűnt meg – többek között – a zombai gyülekezet; a hitükhöz ragaszkodó németek Mekényesre és Gyönkre, a magyarok pedig 1744-ben Orosházára költöztek, ahol megalapították a helyi evangélikus gyülekezetet.
A türelmi rendelet hatására a gyülekezetek megelevenedtek, számtalan templomot és iskolát építettek. Az egyházmegye 1806-ban Sárszentlőrincen létrehozta iskoláját, melyben az itt élő német gyülekezetek számára magyar érzelmű tanítókat neveltek. Ez az iskola, ahol egykoron Petőfi Sándor is nevelkedett, 1870-ben Bonyhádra költözött. Az iskola fennállásának 200 éves évfordulóját 2006-ban ünnepeltük, örömmel tölt el bennünket, hogy a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium európai és országos rangot vívott ki magának.
Az egyházmegye alakulását követően kétszázharminc évvel később (1940-ben) a mai egyházmegye területén a korábbi kilenccel szemben harmincöt anyagyülekezet működött.
1940-ben az itt élők több mint 10 százaléka volt evangélikus vallású, ma már ez nem éri el a 3 százalékot. A korábbi közel félszázezres evangélikus lélekszám alig több mint harmadára csökkent. Mi történt itt? A II. világháború után kitelepítették a németajkú gyülekezetek híveinek többségét. Sokakat elhurcoltak kényszermunkára – ahonnan nem jöttek vissza –, a néhai Szovjetunióba. Az 1957-től megindult tsz-szervezés elől a falvakból a városokba költöztek, s emiatt a korábbi erősnek mondható anyagyülekezetek szórványsorsra jutottak, a felvidékről betelepítettek pedig olyan településekre kerültek, ahol korábban alig voltak evangélikusok.
Az egyházmegye a kényszerű összevonásokkal igyekezett a szolgálat folyamatosságát biztosítani, 1952-ben harminckilenc, 1973-ban huszonhét, ma pedig már csak tizenhat az anyagyülekezetek száma. Korábban gyönyörű evangélikus templomaink állnak üresen, örök gondunk ezeknek a sorsa. E többségében több mint kétszáz esztendőt megért műemlék templomok nemzeti értéket képviselnek.
Az egyházmegye jelene
Az egyházmegyében Szabó Vilmos Béla paksi lelkész – a 2006. évtől esperes – ötlete nyomán Pakson került megszervezésre az első országos evangélikus találkozó. (Az immár hagyományos rendezvény tíz év után 2007-ben visszatért ide.)
Az evangélikus ifjúsági generáció hagyományos, kétévente megrendezett Szélrózsa Ifjúsági Találkozójának első alkalma szintén ebben az egyházmegyében került megrendezésre Váralján 1996-ban.
A már korábban említett büszkeségünkben, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban 2001-től évente megszervezzük az egyházkerület lelkész családjainak találkozóját. Szintén ez az intézmény ad otthont az egyházmegyei és egyházkerületi konfirmandusok táborának. Innen indult el az egyházkerületi gyülekezetvezetői konferenciák sorozata is. 1870-ben került Bonyhádra az algimnázium, és 1906-tól lett főgimnázium nyolc évfolyammal. Itt épült Tolna megye első tortaterme 1893-ban. A Völgység szemet gyönyörködtető, változatos domborzatú környezetében ékszerdobozként emelkedik a gimnázium szecessziós díszítésű főépülete, melyet az alapítás százéves évfordulójára építettek. 1992-ben kapta vissza egyházunk, ahol jelentős beruházást hajtott végre új kollégium építésével. A gimnázium 2000-től – alapító iskolaként – részt vesz az OM által kezdeményezett Arany János Tehetséggondozó Programban.
Az intézmény szellemisége követi elődeink szándékát: „Az iskola megszentelt tűzhelye az örökké való eszméknek és ideális eszményeknek!”
Minden év áprilisában – a megye különböző helyszínein – egyházmegyei gyermeknapot rendeznek. Két-háromévente az egyházmegyében működő énekkarok, kórusok találkozóját is megrendezik.
Az egyházmegye gyülekezetei
Bonyhád–Hidas–Kismányoki Evangélikus Egyházközség
Az egyházközség területén ma a legnépesebb gyülekezet a bonyhádi, itt székel a lelkészi hivatal, ide tartozik három korábban önálló anyaegyház, Alsónána, Bátaapáti és Hidas. Bonyhádon komoly ifjúsági munka folyik, hangsúlyt fektetnek a konfirmáció közösségépítő összetevőire, az egyházmegye pártfogásával és sok-sok munkával ifjúsági házat alakítottak ki Kismányokon. A közelmúltban tatarozták a gyönyörű bonyhádi műemlék templomot.
Istentiszteletek:
Hidason 8.30-kor, Bonyhádon 10. 30-kor (minden harmadik vasárnap német nyelven), Kismányokon 11.30-kor. Páros hetekben: Bátaapátin 14 órakor, Alsónánán 15 órakor.
Dombóvár–Kaposszekcső–Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközség
Az egyházközség három (Csikóstőttős, Kaposszekcső, Dombóvár) egykor önálló anyagyülekezet társulásával jött létre.
A közelmúltban Dombóváron gyülekezeti házat, Kaposszekcsőn időseket gondozó központot építettek, és megújult a dombóvári templom is.
A gyülekezet fiataljainak és a középgeneráció tagjainak a megszólítása jelenti a lelkészi munka súlypontját. A bibliaórák mellett havonként szeretetvendégséget rendeznek, rendszeresen tartanak gyülekezeti kirándulásokat.
Istentiszteletek:
Kaposszekcsőn 8.30-kor, Csikóstőttősön 9.30-kor, Dombóváron 10.30-kor. Minden hónap első vasárnapján Tékesen 14 órakor, Ágon 15 órakor; a hónap második vasárnapján Sásdon 14 órakor, Tarlóson 15 órakor; a hónap harmadik vasárnapján Szabadiban 14 órakor.
Egyházaskozári Evangélikus Egyházközség
A gyülekezethez Egyházaskozár mint anyagyülekezet, Bikal, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás, Tófű mint leánygyülekezetek, Hegyhátmaróc, Szászvár, Szalatnak és Alsómocsolád mint szórványgyülekezetek tartoznak. Az anyagyülekezet gyönyörűen felújított temploma 1786-ban épült. Az egyházközség területén öt templom áll. Több alkalommal tartanak úgy istentiszteleteket, ünnepi alkalmakat, amikor autóbusszal utaztatják a híveket, így egymással is találkozhatnak, beszélgethetnek. Jó átélni az átlagban négy-hat főnyi templomi gyülekezeteknek, hogy ha együtt vannak, akkor létszámuk meghaladja a százat is. Rendszeresen vannak német nyelvű szolgálatok is.
Istentiszteletek:
Egyházaskozáron 9.30-kor. Minden hónap első vasárnapján Bikalon 15 órakor; a hónap második vasárnapján Mágocson 11 órakor, Mekényesen 13.30-kor, Nagyhajmáson 15 órakor; a hónap harmadik vasárnapján Bikalon 11 órakor, Hegyhátmarócon 14 órakor, Tófűn 15 órakor; a hónap negyedik vasárnapján Mágocson 11 órakor, Mekényesen 13.30-kor, Nagyhajmáson 15 órakor.
Gyönk és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség
Az egyházközséget tíz, valamikor többségében önálló gyülekezet alkotja: Murga, Hőgyész, Kalaznó, Varsád, Miszla, Udvari, Keszőhidegkút, Belecska, Szárazd és Gyönk alkotja. Gyülekezeti kirándulásokat, szeretetvendégségeket, nyaranta háromheti turnusokban váltakozó hittantábort szerveznek és tartanak. Keszőhidegkúton, a volt parókián ifjúsági tábor működik. Egyedülállóan jók a felekezetközi kapcsolatok, az ökumenikus imaheti alkalmakon felül adventben és böjtben is közös alkalmaik vannak.
Istentiszteletek:
Gyönkön 9.30-kor. Minden második vasárnap Belecskán 11 órakor; kéthetente vasárnap Varsádon 11 órakor, Keszőhidegkúton 14 órakor, Szárazdon 15 órakor; minden hónap első vasárnapján Udvariban 13 órakor, Murgán 13.30-kor, Hőgyészen 14.30-kor.
Györköny–Bikács Társult Evangélikus Egyházközség
A jelenlegi egyházközséget két nagy múltú anyagyülekezet (Györköny és Bikács), egy rövid életű misszióközpont (Pálfa) és egy szórvány (Pusztahencse) alkotja.
Testvér-gyülekezeti kapcsolatokat ápolnak a németországi Büchenbach gyülekezetével, a kitelepítések évfordulóiról rendszeresen megemlékeznek ünnepi istentiszteleteken.
A gyülekezet gyermekei rendszeresen szép eredményeket érnek el országos hittanversenyeken.
Istentiszteletek:
Györkönyben 10 órakor. Minden második héten Pálfán 15 órakor, Bikácson 16 órakor.
Kölesdi Evangélikus Egyházközség
Az egyházközséghez Kölesd és a mára szinte teljesen elnéptelenedett egykori anyagyülekezet, Kistormás tartozik. Az utóbbi időben lelki ébredés határozott jelei mutatkoznak. Az egykori lelkészlakást gyülekezeti teremmel kibővítve szeretnék a jövőben tatarozni, átépíteni.
Istentiszteletek:
Kölesden 10 órakor. Jánosmajoron minden hónap első vasárnapján 14 órakor.
Majos–Mucsfa Társult Evangélikus Egyházközség
Az egyházközség három hajdani (Majos, Mucsfa, Kismányok) anyagyülekezetet foglal magába. A lelkészi hivatal Majoson van. A kismányoki parókián ifjúsági ház működik, ahol évente országos fúvószenei tábort is rendeznek. A gyülekezetek a szolgálatok jobb ellátása érdekében a jövőben szeretnék létrehozni a Bonyhád és Környéke Társult Egyházközséget.
Istentiszteletek:
Mucsfán 8.30-kor, Majoson 10 órakor.
Mohács–Magyarbóly–Siklósi Társult Evangélikus Egyházközség
A szerteágazó gyülekezet területe Baranya megyének csaknem a felét teszi ki a Duna és a Dráva szögében, a Mecsek alatt a Villányi-hegységtől és a Baranyai-dombságtól körülövezett vidéken, valamint az Ormánság területének nagyobb részét is magába foglalja.
A gyülekezet központja Mohácson van.
Adventben és böjtben evangélizációkkal igyekeznek színesebbé és tartalmasabbá tenni a gyülekezet életét. Siklóson szeretetvendégségeket tartanak, melyek igen kedveltek.
Istentiszteletek:
Mohácson 9 órakor. Magyarbólyon minden hónap második és negyedik vasárnapján 14 órakor. Siklóson minden második vasárnap 17 órakor és minden negyedik vasárnap 9 órakor. Borjádon a hónap első, második és harmadik vasárnapján 11 órakor. Szederkényben a hónap első vasárnapján 17 órakor, a harmadik vasárnap 9.30-kor.
Paksi Evangélikus Egyházközség
A reformáció kora óta élnek evangélikusok Pakson. 1783-ban alakult meg az önálló egyházközség. Temploma neoklasszicista stílusban épült 1884-ben. Nagyszerű akusztikája és szép belső tere alkalmassá teszi komolyzenei hangversenyek megtartására is. A bajorországi Langenzenn gyülekezetével ápolt testvér-gyülekezeti
kapcsolat teszi élővé az egykor Németországból betelepült ősök emlékét.
Paks 2006 májusa óta újra esperesi székhely lett.
Istentisztelet: 10.30-kor.
Pécsi Evangélikus Egyházközség
A pécsi anyagyülekezet társegyháza Komló, Pogány és Vasas; ezeken kívül még számtalan szórvány található Baranya megye területének másik felén.
Számtalan program van a gyülekezetben; rendszeresen van asszonyóra, szenior és missziói csoporttalálkozók, felnőtt fiatalok bibliaórai, cserkészfoglalkozások, gyereklátogató csoporttalálkozók, konfirmandustáborok, énekkari próbák, szereplések, iskolai és óvodai hittan.
A fiatalok egy csoportja a Mevisz Bárka Szakosztályban tevékenykedik. Evangélikus Szemle címmel gyülekezeti újságot szerkesztenek.
A Baldauf Gusztáv Szeretetotthon Pécs nagy presztízsnek örvendő, színvonalas diakóniai intézménye.
Istentiszteletek:
Pécsett 8 órakor, 10 órakor és 18 órakor.
Pogányban 9 órakor; Vasason 10.30-kor; Komlón 15 órakor.
Sárszentlőrinc Evangélikus Egyházközség
Sárszentlőrinchez tartozik Úzd és Nagydorog. A gyülekezet által alapított Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány igyekszik orvosolni a környéken tapasztalható szociális problémákat. Különösen nehéz, de fontos feladatot vállaltak fel a cigányságnak a gyülekezet és a falu életébe való integrálását illetően.
Istentiszteletek:
Sárszentlőrincen 10.30-kor. Nagydorogon minden hónap második vasárnapján 8.30-kor; Úzdon a hónap első és harmadik vasárnapján 15 órakor.
Szekszárd és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség
Az egyházközséghez tartozik korábbi két anyagyülekezet (Felsőnána és Kéty) ezen kívül Zomba, Decs és még tizennégy szórvány.
Nagy ünnepek előtt evangélizációs sorozatokat tartanak, istentiszteletekkel párhuzamosan óvodai és gyerekfoglalkozások vannak. Jól működik a baba-mama kör, a nyugdíjas délelőtt, a fiatal felnőtt órák, gyülekezeti szeretetvendégségek, kirándulások és a Balatonszárszón megrendezett csendes hétvégék.
Istentiszteletek:
Zombán 8.30-kor. Szekszárdon 10 órakor, minden hónap második vasárnapján német nyelvű áhítat 9.30-kor. Minden hónap első vasárnapján Felsőnánán 13.30-kor, Decsen 16 órakor.
Tamási és Környéke Evangélikus Egyházközség
Tamásihoz tartozik a korábbi anyagyülekezet Nagyszokoly és még nyolc szórvány.
A közeljövőben a templomot és a parókiát szeretnék rendbe hozni.
Jól működik a hitoktatás, ami a jövő gyülekezetének záloga lehet.
Istentiszteletek:
Tamásiban 9.30-kor. Nagyszokolyon minden hónap első és harmadik vasárnapján 15 órakor; Iregszemcsén minden hónap első vasárnapján 14 órakor; Felsőnyéken minden hónap harmadik vasárnapján 17 órakor.
Tengelici Evangélikus Egyházközség
A gyülekezetnek van egy kis zenés együttese, a Mécses csoport, mely hetente tartja próbáit, és önálló kazettát is kiadtak.
Minden nyáron tartanak gyermektáborokat, évente kétszer megjelentetik gyülekezeti újságukat.
Istentiszteletek:
Tengelicen 9.30-kor. Pusztahencsén minden hónap második vasárnapján 8 órakor; Kistormáson a hónap második vasárnapján 15 órakor; Simontornyán a hónap második vasárnapján 15 órakor.
Tolnanémedi Evangélikus Egyházközség
Az anyaegyházhoz tartozik még négy szórvány.
A lelkészi szolgálatot a Tamásiban lakó lelkész látja el. Az 1800-as évek első felében Sárszentlőrincről érkezett evangélikus családok alapították a gyülekezetet. A mai időkben a megmaradásért és a megújulásért való küzdelem szép példája/jele a templom külső-belső felújítása.
Istentiszteletek:
Tolnanémediben minden hónap második és negyedik vasárnapján 14 órakor. Pincehelyen második és negyedik vasárnap 15.30-kor.
Váralja–Nagymányoki Evangélikus Egyházközség
A gyülekezethez tartozik két korábbi anyagyülekezet (Izmény és Györe), ezen kívül még Máza is.
A lelkészi hivatal Váralján működik, ahol a templom százötven éves. Izményben a türelmi rendelet alatt épült műemlék templom igazi ékessége a falunak és az egyházmegyének. A kitelepítettek és a helybeliek áldozatos szeretete újra életre keltette ezt a gyönyörű istentiszteleti helyet.
A nagymányoki templom 1994-ben épült Krähling János tervei alapján.
Évente szerveznek gyülekezeti gyermeknapot, működik a fiatalasszonyok klubja, gyülekezeti hittantáborok. A gyülekezet érdekessége, hogy időnként tartanak erdei istentiszteleteket is.
Istentiszteletek:
Nagymányokon 9.30-kor. Váralján 11 órakor; Izményben kéthetente 14 órakor.
