A Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei
Az egyházmegye története
III. Károly az 1731-ben kiadott Carolina Resolutioban négy egyházkerület felosztását engedélyezte Magyarországon. Több kisebb terület összekapcsolásával ekkor hozták létre a Bányai Evangélikus Egyházkerületet, és ide kerültek a békési gyülekezetek is.
A pesti konvent úgy rendelkezett, hogy a püspökök mellé kerületi felügyelőket, az esperesek és lelkészek mellé világi társelnököket kell választani.
1791-ben a békési és bánáti gyülekezetek az önálló Békési Egyházmegyébe szerveződtek. 1896-ban a Békési Egyházmegyéből három újat alakítottak ki: az arad-békésit, a békésit és a csanád-csongrádit. A jelenlegi Kelet-Békési Egyházmegye az Arad-Békési Egyházmegye utódának tekinthető, és a trianoni békeszerződés ezt a területet különösen is átrendezte. A Romániához került részek Arad központtal alakították ki új szervezeti egységüket.
Az egyházkerületi beosztás megváltoztatását az 1952-es zsinat döntötte el pártállami nyomásra, ekkor történt meg a már Trianon óta elavult felosztás átrendezése, melynek során Békés megyét a Déli Egyházkerülethez csatolták. 1952-ben jött létre a Kelet-Békési Egyházmegye tizenöt egyházközséggel, békéscsabai központtal.
Az egyházmegye jelene
Elmondhatjuk: csoda, hogy van kereszténység, hogy vannak még gyülekezetek, hogy létezik és él az egyház egy individualizálódó és szekularizált világban. Isten ma is szeretetébe ölel, és hálát adhatunk neki, hogy ha kisebbségben is, de létezünk, mint olyan sereg, melynek nincs mivel dicsekednie, s csak keveset tud változtatni a dolgokon. De ha valahol egy parányi szeretet kigyúl, ha egy mustármagnyi hit kicsírázik, ha itt egy pár kéz kinyílik, ott egy pár kéz összecsukódik, ha valahol az egyik ember érdeklődni kezd a másik iránt, ha valaki szolgálatot vállal a másikért, mindez azt jelenti, hogy a gyülekezet életjelet ad magáról, és nincs veszve semmi, sőt minden feltörekvőben, növekvőben van.
Egy egyházmegye, egy gyülekezet tagjai között minden a kölcsönösség jegyében megy végbe. Mindnyájan ajándékozók és elfogadók vagyunk egyszerre. Közöttünk senki nincs, akinek ne volna valamije, amit adni tud, nincs senki, aki ne tudna vigasztalni, közbenjárni, segíteni, gyógyítani az eszével, a kezével, a szívével. De nincs olyan sem, akinek ne volna szüksége semmire, amit elfogadjon, aki ne volna ráutalva a vigasztalásra, közbenjárásra, segítségre és gyógyulásra. Itt senki sem felesleges. Mindenkinek szüksége van a másikra, és mindenki lehet valakivé a másik számára. Kicsik és nagyok, erősek és erőtlenek, egyformán koldusként állunk Isten előtt, abban a közös hitben, hogy egyedül Isten teheti teljessé életünket, aki mindig hű marad hozzánk, és Krisztusért elfogad bennünket. Ő öleli egybe az egyházmegye kis és nagy közösségeit, teszi testvérekké a szlovák, német és magyar ajkú gyülekezeteket, melyek tagjai ünnepeinken, missziói alkalmainkon egymás hite által épülhetnek. Fontosak számunkra a rétegalkalmak, ahol a gyülekezeteink tagjai kisebb közösségekben is baráti, testvéri módon oszthatják meg egymással tapasztalataikat, és figyelhetnek Isten igéjére.
Rendszeresen szervezünk kórustalálkozókat, ahol hagyományőrző szlovák ajkú kórusok, éppen úgy, mint az „arany dicsérettel” minősítésű Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar vagy a Kondorosi Ten Sing megtalálja a maga küldetését. A Mezőberény I. kerületi Egyházközségben évente rendezett egyházmegyei zenei táborból kerül ki az utánpótlás nemcsak kórusaink számára, de innen kerül ki a legtöbb kántor is orgonáink mellé. A megyei ifjúsági sportvetélkedők alkalmával mindig más gyülekezet fiataljai viszik haza a vándorserleget. Az utóbbi években mezőberényi gyülekezeteink osztozhattak a dicsőségben, ahol a szlovák ajkú, II. kerületi gyülekezet speciálisan (egy volt magtárépületben) kialakított edzőteremben is várja a sportolni vágyó hittanosokat, akik között több serdülő kickbox világbajnokot, továbbá országos és világbajnokságokon kiemelkedő helyezéseket elért gyerekeket nevelnek a sporttevékenység mellett Isten szeretetére.
A nyári hittan- és ifjúsági táborokat a telekgerendási konferencia-központban tartjuk, amely egész egyházkerületünk fiataljai által kedvelt és szeretett táborhely. Büszkeségünk a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, egyházmegyénk egyetlen egyházi fenntartású iskolája, melynek több mint hétszáz tanulója van, akiknek többsége evangélikus családokból érkezik, és jó reménységgel lesz a jövő evangélikusságának meghatározó része. A fiatalok rendszeresen látogatják – kis előadásokkal kedveskedve – szeretetintézményeinket Békéscsabán, Kondoroson és Mezőberényben. Nem kívánunk többek, de nem akarunk kevesebbek lenni a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegyében sem, mint eszközök Isten kezében.
Az egyházmegye gyülekezetei
Békéscsabai Evangélikus Egyházközség
1718-ban a Felvidékről szlovák nyelvű evangélikusok érkeztek erre a vidékre, a vallásszabadság és a jobb megélhetés reményében. 1745-ben id. Tessedik Sámuel fáradozásával épült fel a Tiszántúl törökdúlás utáni első evangélikus kőtemploma, a Kistemplom őse, mely 1783-ben nyerte el mai formáját. Az 1800-as évek elejére a hatszázhúsz férőhelyes Kistemplom kicsinek bizonyult, s így 1807-től 1824-ig felépítették a Nagytemplomot. Hetvenhat méteres tornyával, ötvenkét méteres hosszúságával, háromezerötszáz ülőhelyével Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. 1875-ben épült fel a harmadik, erzsébethelyi (jaminai) templom Békéscsabán. Az egymással szemben álló Kistemplom és Nagytemplom épületegyüttesét nemcsak gyülekezetünk, de Békéscsaba városa is jelképévé választotta. A közel tizenötezer főt számláló gyülekezet, a Magyarországi Evangélikus Egyház legnagyobb egyházközsége. A hatalmas munkaterületen öt parókus lelkész, egy kórházlelkész és munkatársak csapata dolgozik a lelki élet elevenebbé tételéért. A legkülönbözőbb rétegalkalmakra, szlovák és magyar nyelvű istentiszteletekre, reggeli és esti áhítatokra, bibliaórákra, missziói körbe, énekkarokba, előadásokra, szeretetvendégségekre, koncertekre, gimnáziumi és szeretetotthoni rendezvényekre hívogatjuk az érdeklődő testvéreket. Az evangélikusság ma is meghatározó szerepet tölt be a város életében.
Istentiszteletek:
Békéscsabán a belvárosi és jaminai templomainkban vasárnaponként 8.45-től szlovák, 10 órától magyar nyelven.
Mezőmegyeren az evangélikus imaházban minden hónap első és harmadik vasárnapján 8.30-tól,
Újkígyóson az evangélikus templomban minden hónap első és harmadik vasárnapján 10 órakor.
Kétsopronyban az általános iskolában minden hónap második vasárnapján 8.30-kor. Telekgerendáson az evangélikus templomban minden hónap második és negyedik vasárnapján 10 órakor.
Szabadkígyóson a római katolikus templomban minden hónap első vasárnapján 14 órakor. Csabaszabadiban a volt általános iskola épületében minden hónap második vasárnapján 14 órakor.
Fényesen az evangélikus temető kápolnájában minden hónap harmadik vasárnapján 14 órakor.
Gerendás–Csorvási Társult Evangélikus Egyházközség
A 20. század elején békéscsabai és orosházi evangélikusok kezdtek letelepedni a környéken. 1926-ban alakult a gerendási egyházközség és 1936–1937 között épült fel a templom. A csorvási anyaegyházközség 1890-ben alakult, templomukat 1901-ben építették. A két gyülekezet 1984-től egy lelkészi állást tart fenn. Jelenleg egy lelkészházaspár látja el a szolgálatokat a sok munkát igénylő területen.
Istentiszteletek:
Gerendáson 9 órakor.
Csorváson 10.30 órakor.
Gyomai Evangélikus Egyházközség
Az 1800-as évek elején települtek német ajkú családok elsősorban Mezőberényből, de néhány család Elekről és Soltvadkertről is érkezett Gyomára. 1835-től vezetnek saját anyakönyvet. Templomukat 1862-ben avatták fel. A II. világháborút követő németellenes hangulat, a kollektív felelősségre vonás, földjeik, házaik elvétele és a kitelepítés csonkította a gyülekezetet. A megmaradt kicsiny mag mai is hűséggel látogatja az alkalmakat. Lelkészük Mezőtúrról jár át és látja el a szolgálatokat.
Istentisztelet: 9 órakor.
Gyulai Evangélikus Egyházközség
1908. április 20-án tartották az első gyulai evangélikus istentiszteletet. Az önálló egyházközség 1924. augusztus 12-én alakult meg. Templomukat 1927-ben szentelte fel Raffay Sándor püspök. A történelmi jelentőségű városban e kicsiny gyülekezet komoly elismertséget vívott ki magának, s él ma is elkötelezett, szeretetteljes életet.
Istentiszteletek:
Gyulán 10 órakor.
Eleken minden hónap első és harmadik vasárnapján 8.30-kor.
Kétegyházán minden hónap második vasárnapján 8.30-kor.
Sarkadon minden hónap negyedik vasárnapján 13.30-kor.
Kondorosi Evangélikus Egyházközség
Első lelkészük 1887-ben érkezett Kondorosra, ekkortól vezetnek anyakönyvet, s kezdődött az egyházszervezés és építés korszaka. Ekkor épült fel első templomuk, pontosabban imaházuk, mert tornya nem volt. 1904-ben épült fel az új kondorosi templom. A gyülekezet épületei – nyugdíjasház, templom, parókia, gyülekezeti ház – egy telken, a község közepén állnak, és jelentik fiatalok és idősek számára a feltöltődés, az igehallgatás és az összetartozás megtapasztalásának lehetőségét.
Istentiszteletek: 10 órakor.
Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközség
A községet Békéscsabáról kirajzó szlovák ajkú családok alapították 1889-ben. 1892-ben alakultak önálló anyagyülekezetté. Templomukat Sárkány Sámuel püspök szentelte fel, 1899-ben. A gyülekezeti szolgálatot helyben lakó lelkészházaspár látja el, akik aktívan kapcsolódnak be a község életébe.
Istentisztelek:
Medgyesegyházán 9 órakor.
Pusztaottlakán minden hónap első vasárnapján 11 órakor.
Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség
A 18. század első harmadának végén települtek be rajnai frank őshazából evangélikus keresztények. A német családok a valamivel korábban érkező szlovák családokkal együtt használták az általuk épített, vesszőből font falú kistemplomot. Egy ideig egy gyülekezetet alkottak, míg 1745-ben a németek saját lelkészt választottak, azóta külön anyakönyvet vezetnek, 1774-től pedig külön templomi elszámolást, majd 1776-tól külön pénztárkönyvet. Az új, önálló templomuk 1789-re készült el. A barokk templom szinte az eredeti állapotában látható. A parókia udvara, a gyülekezeti ház és a gyülekezeti terem eleven egyházközségi életnek ad teret.
Istentisztelet: 10 órakor.
Minden hónap utolsó vasárnapján 9 órakor családi, ifjúsági istentisztelet.
Havi egyszeri alkalommal német nyelvű istentisztelet.
Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközség
1717 után kezdődik a szlovák ajkú evangélikusok letelepedése. Az 1740-ben vályogból épített templomot 1741-ben szentelték fel. A lélekszám folyamatosan növekedett. 1790-ben, miután a német ajkúak külön váltak a szlovákoktól, a közösen épített templom a szlovákok tulajdonában maradt. Azóta egy településen belül, két önálló evangélikus egyházközség működik. 1793-tól 1797-ig építik a jelenleg is meglévő immáron negyedik templomot. Az egyházközség területén működő Idősek Napközi Otthona kedvelt találkozási pont az összegyülekező testvérek számára ünnepeken és családias rendezvényeken egyaránt. Minden generáció megtalálja a maga érdeklődési körének megfelelő gyülekezeti programot.
Istentiszteletek:
Mezőberényben 10 órakor.
Békésen minden hónap második vasárnapján 14 órakor.
Szeghalmon minden hónap utolsó vasárnapján 17 órakor.
Mezőtúri Evangélikus Egyházközség
A 20. században a Kárpát medence minden tájáról kerültek evangélikusok Mezőtúrra. A század elején Szarvasról, főleg iparoscsaládok és különböző közhivatalok alkalmazottai telepedtek le. 1924-től áll szolgálatba szervező lelkészük, és ekkortól vezetnek anyakönyvet. Templomukat 1926-ban avatta fel Raffay Sándor püspök. 1926-ban Mezőtúr önálló anyaegyházközséggé vált. Küldetésük ma is: lelki otthont adni az itt elő evangélikus hittestvéreknek helyben lakó lelkészük szolgálatával.
Istentisztelet: 11 órakor.
