A Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei

Az egyházmegye története

A török hódoltság után néhány város és falu kivételével a megye lakatlan, így ebben az időben nincsenek evangélikus gyülekezetek sem ezen a területen.

A 18. századi betelepítési hullámban számos faluba érkeznek lutheránusok, ekkor keletkeznek a megye szlovák és német szigetei. A betelepültek belső vándorlásának köszönhetően több városi gyülekezet is alakul a 18-19. században.

Érdekes, hogy minden evangélikus gyülekezet az imaház építésével egy időben iskolaépületet is emelt, tanítói lakással együtt, és az iskolaügyeket a tanügyi esperes felügyelete mellett az iskolaszék intézte.

Az egyházmegye a II. világháborút követő rendezésig az ún. Bányai Egyházkerülethez tartozott (Baja kivételével). A megye területén fekvő gyülekezetek előbb a Pest-Békési, 1791-től a Pesti Egyházmegyéhez tartoztak.

Az 1945 után bekövetkezett épületállamosítás nagy károkat okozott az egyházmegye gyülekezeteiben. A visszarendeződés után vált egyértelművé a veszteség nagysága: a túlnyomó többségében lebontott épületek már visszaigényelhetetlenekké lettek, s így a legnagyobb épületveszteséget szenvedett gyülekezetek kaphatták vissza a legkevesebb régi épületet.

1945-ben a Pest megyei gyülekezetek leválasztásával alakult meg a Déli Egyházkerülethez tartozó Bács-Kiskun Egyházmegye tíz egyházközséggel: Apostag, Baja, Csengőd, Dunaegyháza, Harta, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Páhi és Soltvadkert.

Az egyházmegye jelene

A Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye területét tekintve a Déli Egyházkerület legnagyobb egyházmegyéje, amelynek gyülekezetei öt közigazgatási megyében helyezkednek el, hiszen Bács-Kiskun mellett Dunaújváros és Rácalmás Fejér, Dunaföldvár Tolna, Szeged és Makó gyülekezetei Csongrád megyében találhatók, és a Kecskeméthez tartozó szórvány, Nagykőrös már Pest megye területén van. Így ha valaki például Makóról Rácalmásra utazik autóval, 180 kilométeres utat kell megtennie.

Ez az egyetlen egyházmegye, amelynek természetes határa van: Magyarország déli részén, a Duna és a Tisza folyók mentén húzódik. Tizennyolcezer evangélikus él itt, akikre számíthatunk. Sajnos megyénkben a harmadik évezredben tovább folytatódik az elöregedés, illetve a népességfogyás. A halálozás száma is az országos átlag fölött van. A társadalmi rendszerváltás több tízezer ember helyzetét változtatta meg, illetve rontotta el. Megyénk lakossága tizenöt városban és százhárom községben él. Ami szintén említésre érdemes, hogy a mai lakosság 12,5 százaléka még mindig tanyán él. Ők azok, akik minden nehézség ellenére a mezőgazdaság alapját képezik.

Ezen a viszonylag nagy kiterjedésű területen tizenegy egyházközség található. Van köztük apró szórványgyülekezet (Dunaföldvár) éppúgy, mint sok ezres nagy gyülekezet is (Soltvadkert és Kiskőrös). De található itt nagyvárosban élő kis gyülekezet (Baja és Kecskemét) és kisvárosi nagy gyülekezet is (Kiskőrös, ahol a város lakosságának 62 százaléka evangélikus). Az egyházmegyei körkép a gyülekezetek eredetét tekintve is változatos. Harta és Soltvadkert német eredetű, Hartán még ma is használják a német nyelvet. Kicsit odébb, Kiskőrösön és Dunaegyházán már a szlovák szót hallja az, aki a piacon vagy a templomból jövet hallgat bele az idős emberek beszédébe. A statisztikai adatok szerint huszonegyezer evangélikus él az egyházmegye területén. A gyülekezetekben tizenhét lelkész és nagyszámú gyülekezeti munkatárs végzi a szolgálatot.

Egy régi hagyományt felújítva évente legalább egy ízben presbiteri napra invitáljuk a gyülekezetek elöljáróit. A megye lelkészei lehetőség szerint évente többnapos, közösségerősítő kiránduláson vesznek részt. Gyermekeink mindig ott vannak az országos hittanversenyen is, konfirmandusaink pedig mindig nagyon várják a nyári kerületi konfirmandus tábort, amelyen nagy számban vesznek részt. Kiskőrösön és Soltvadkerten cserkészcsapat működik.

Megyénkben egyetlen evangélikus oktatási intézmény működik, a soltvadkerti német nemzetiségi óvoda. Az ifjúsági munkát Kiskőrösön a Keresztyén Ifjúsági Egyesület keretei között végzik, ahol az egyesület önálló tulajdonú keresztyén ifjúsági házat is működtet. A kiskőrösi gyülekezet létesítette és tartja fenn a megye egyetlen idősotthonát, a Jó Pásztor Evangélikus Szeretetotthont. Az otthonban ma harminckilenc idős ember él. A kiskőrösiek szervezték meg 1991-ben – az országban elsőként – a gyülekezeti házi beteg- és öreggondozó szolgálatot. Ezt a szolgálatot három nővér látja el ma is, átlagban heti negyven-negyvenöt idős embernél végeznek szociális és lelkigondozói munkát. Szegeden és Kecskeméten idősek napközi otthona működik az illetékes egyházközség fenntartásában. Kiskőrösön az Iniciatíva Protestáns Vállalkozók Egyesülete segítségével, evangélikus német szakemberek bevonásával – az országban egyetlenként – vincellérképzés folyik.

A megye bővelkedik idegenforgalmi látnivalókban. A bugaci puszta mágnesként vonzza a külföldi vendégeket. Kalocsán a Szent István király által alapított érsekség ugyancsak nemzeti emlékhely, ahol a főszékesegyház, az érseki palota könyvtára és a kincstár látogatható. Kalocsa dunai kikötőjében rendszeresen kikötnek német üdülőhajók is, melyek jó része egyházi szervezésben közlekedik. A megye központja Kecskemét, melynek történeti és kulturális értékei számottevőek (Kodály Intézet). Az evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, amely a déli kerület templomainak egyik legszebbike. Kiskőrösön egész éven át látogatható a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, és kérésre megtekinthető a költő születését és evangélikus keresztelését igazoló anyakönyv. Az évente megrendezett „Petőfi Szilveszter” országos jelentőségű rendezvénnyé nőtte ki magát. Szeged az ország kiemelkedő kulturális és oktatási központja, számtalan látnivalóval. Megyénkben van a két híres magyar paprikavidék is, a szegedi és a kalocsai. Kalocsán található a világ egyetlen Paprika Múzeuma. S hogy a vidék borairól se feledkezzünk meg, két nagy borvidék, a kunsági és a hajósi várja a vendégeket pincefaluval és nyitott pincékkel. Baján rendezik meg évente a nemzetközi hírű halászlé fesztivált, amikor is a város terein és utcáin sok ezer bográcsban fő a hallé.

Az egyházmegye gyülekezetei

Bajai Evangélikus Egyházközség

A kicsiny gyülekezet nagy vállalkozás előtt áll. Megroggyant parókiáját elbontva korszerű, minden igényt kielégítő gyülekezeti központ és lelkészlakás épül itt, erősítendő evangélikus jelenlétünket a városban.

Istentisztelet: vasárnap 10 órakor.

Csengőd–Páhi–Kaskantyúi Társult Evangélikus Egyházközség

A három falu gyülekezete elsősorban a közösségépítésre, erősítésre figyel. Azt szeretnék, ha a kívülállók azt mondanák róluk is, mint amit az első keresztyének idejében mondtak: „Nézzétek, hogy szeretik egymást!”

Istentiszteletek: vasárnap Páhin 8.30 órakor, Kaskantyún 9.45-kor, Csengődön 11 órakor.

Dunaegyháza–Apostagi Társult Evangélikus Egyházközség

A megye ősi gyülekezetei értékes, régi templomokkal, amelyek folyamatosan felújításra szorulnak. E feladatokat a történelem megpróbáltatásai miatt (kulákvilág, Sztálinváros elszívó hatása) megfogyatkozott gyülekezet erőn felül teljesíti. Apostagon az üresen álló parókiaépület alkalmas lenne a hozzá tartozó hatalmas földterülettel ifjúsági táborhely kialakítására.

Istentiszteletek: vasárnap Apostagon 9.30 órakor, Dunaegyházán 11 órakor.

Dunaföldvári Evangélikus Egyházközség

A legkisebb gyülekezetünk, amely folyamatosan küzd az életben maradásért. Egyházmegyei missziói munkánk egyik kiemelt helyszíne lehet.

Istentisztelet: vasárnap 10 órakor.

Dunaújváros–Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközség

A valamikori templom nélküli városban (Dunaújváros egykori neve Sztálinváros volt) újonnan szerveződött a gyülekezet, amely mára modern templommal és gyülekezeti központtal rendelkezik. Az épületegyüttest Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom sok városi zenei rendezvénynek is helyt ad. A gyülekezet erőteljes missziói munkát végez az iparvárosban. Kisapostag múltja kicsit korábbra mutat, a 20. század első harmadában települtek ide evangélikusok a Duna alföldi partjáról.

Istentiszteletek: vasárnap Kisapostagon 9 órakor, Dunaújvárosban 11 órakor, csütörtök este 6 órakor Dunaújvárosban úrvacsorai istentisztelet.

Hartai Evangélikus Egyházközség

Ősi gyökerekkel rendelkező, német-hugenotta eredetű, nagy múltú, hagyományait őrző gyülekezet. Szép barokk templomuk mögött korszerű gyülekezeti ház várja a betérőket.

Istentisztelet: vasárnap 9.45 órakor.

Kecskeméti Evangélikus Egyházközség

A megye legrégibb gyülekezete, a gyökerek egészen a 16. század első harmadáig nyúlnak vissza. A gyönyörű Ybl-templom és a megújult épületek segítik a kis gyülekezet küldetését a nagyvárosban. Tőserdőn saját konferenciaházuk van.

Istentisztelet: vasárnap 10 órakor.

Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

A megye legnagyobb gyülekezete. Imaháza korát megelőzve 1949-ben, színpaddal és karzattal épült, így alkalmas a gyülekezeti munka minden ágának a lebonyolítására. Irattárukban őrzik a Petőfi-anyakönyvet. A közel kilencezres gyülekezetben sok alkalmazott és önkéntes munkatárs próbálja az Istenhez és az egymáshoz tartozást erősíteni.

Istentiszteletek: vasárnap 8 órakor, 10 órakor és 18 órakor, csütörtökön 18 órakor.

Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközség

Az egyházmegye egyik legkisebb közössége. A gyülekezet folyamatosan bizonyítja életrevalóságát, szép imaházat alakítottak ki a lelkészlakás egy részéből.

Istentisztelet: vasárnap 10 órakor.

Soltvadkerti Evangélikus Egyházközség

Az egyik legtemplomosabb gyülekezet, német eredetére a hívek családnevei utalnak. Lélekszámát tekintve a második legnagyobb közösség a megyében. Német nemzetiségi óvodája és a Találkozás Háza nevű konferenciaház méltán növelte jó hírét.

Istentiszteletek: vasárnap 9 órakor és 10 órakor.

Szegedi Evangélikus Egyházközség

A gyökerek itt is a 16. század közepére nyúlnak vissza. Új kezdeményezésük a Luther-ház felújítása, ahol az idősek napközi otthona mellett ifjúsági szálláshelyet is kialakítottak. Folyamatosan dolgoznak a korszerű nagyvárosi gyülekezeti munka lehetőségeinek jobbításán.