A Pesti Evangélikus Egyházmegye és egyházközségei
Az egyházmegye története
A mai Budapest területén a török hódoltság után az első szervezett evangélikus gyülekezet Cinkotán alakult meg 1699-ben. Ebben az időben a többi alakuló gyülekezettel együtt Cinkota is a nógrádi esperességhez tartozott. A Pest megyei egyházak a békésiekkel együtt kiváltak a nógrádi esperességből, létrehozták a pesti esperességet, és 1787-ben megalakult a Pesti Evangélikus Egyház. 1791-ben a zsinat a pesti esperességet kettéosztotta békési és pesti egyházmegyére.
A pesti egyházból – melyben a német anyanyelvűek voltak többségben – a 19. század harmincas éveiben önállósodott a magyar és a szlovák nyelvű egyház, és saját lelkészt is választott. Ez a három egyház a kerület engedélyével 1843-ban önálló esperességgé szerveződött; ez a pestvárosi egyházmegye tekinthető a mostani pesti egyházmegye elődjének.
A 20. század negyvenes éveiben az egyházmegyéhez tizennégy egyházközség tartozott. 1952-ben az új egyházi struktúra kialakításakor a budai gyülekezetek különváltak, s önálló budai egyházmegyét képeztek.
A Pesti Evangélikus Egyházat alkotó hét gyülekezet 1953-ban, illetve 1957-ben önállósult, és jelenleg a Déli Egyházkerülethez tartozik.
Az egyházmegye jelene
Az 1949-ben még hatvannégyezer főt számláló egyházmegye az ezredfordulóra a felére csökkent.
Az 1989-ben bekövetkezett fordulat új lehetőségeket és gondokat hozott a gyülekezetek életében. Újraindult a tanítás a nagy múltú fasori gimnáziumban, majd az egyház visszakapta a Deák téri gimnáziumot is. A Déli Egyházkerület legnépesebb egyházmegyéje mintegy 350 négyzetkilométeres területen éli életét, de a gyülekezetek közelsége és a fraternitás között korántsincs egyenes arányú összefüggés. A lelkészek és a gyülekezetek ritkán találkoznak egymással, amelynek fő oka a felpörgetett fővárosi életforma. A hatalmas szellemi-vallási konkurencia és a fogyasztói társadalom közvetlen hatása, előrenyomulása szűk keretek közé szorítja a gyülekezetek életét. A megmaradásért minden eszközzel harcolnak gyülekezeteink. Vannak, akik a liturgia megújulására, mások az ébresztő igehirdetésre helyezik a hangsúlyt. Van, ahol a gyülekezeten belüli kisközösségek (házicsoportok) kialakítására törekszenek, másutt az elesettek, hajléktalanok felé végzett karitatív tevékenységet tartják fontosnak.
Az újszerű próbálkozások között említhetjük a Tamás-miséket, a különféle nyitott alkalmakat, szabadegyetemeket, templomi teaházi-kávéházi rendezvényeket, megyei hajókirándulásokat, gyermek és ifjúsági táborokat, valamint a dél-pesti gyülekezetek összefogásával rendszeresen megvalósuló Pestvér találkozókat. A létminimumon egyensúlyozó gyülekezetek mellett vannak ígéretes missziói közösségek is.
A nagyvárosi misszió ideje érkezett el
A kisebbségi lét acélozó ereje, a mély hit és a szilárd értékrend határozták meg egykor a Pesti Egyházmegyében élő evangélikusok mindennapjait. A hajdan volt országra méretezett evangélikus lelki és szellemi központ erejét még a 20. század történelme sem volt képes megsemmisíteni. A múlt század ‘90-es évei óta ható társadalmi és gazdasági változások viszont jelentősen átalakítjták és módosítják a mai evangélikus valóságot.
A gazdagság és szegénység mentén szétszakadó társadalomra a 21. század elején egyre jelentősebb hatást gyakorol a tudásalapú társadalom köntösében megjelenő globalizmus, amely csak egyetlen realitást ismer, a gazdasági hasznosságot. A gazdaság mindenhatóságát valló és az Isten végtelen szeretetéről, az egymás iránti felelősségről és a szolidaritásról megfeledkezett magyar népesség egyre nehezebben szenvedi napi terheit. Paradox módon e szenvedéstől legjobban a hit, a valódi és minőségi tudás óv meg, viszont a hit és tudás korábban meglévő átadási képességének ma már kevésbe vagyunk birtokosai. Miközben egyházmegyénk is egyre inkább a vallások és kultuszok szabad piacává válik, meg kell látnunk, e szabad piacnak mi is szereplői lehetünk. A helyismeret előnyével versenyezhetünk, és azzal a meggyőződéssel, hogy a Jézus Krisztusról tett bizonyságtételre még soha nem volt talán akkora szüksége népünknek, mint manapság.
Nehézségeink nemcsak terhet jelentenek, de kihívást, sőt egyenesen lehetőséget is. Az Úr 2007-es esztendeje az egyházmegyében élő evangélikus közösség számára nemcsak a nehézségek, hanem a lehetőségek éve is lehet. Csak élni kell vele.
A Pesti Egyházmegye intézményei
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Egyházmegyénk területén működik az Evangélikus Hittudományi Egyetem, ahol az egyetemi szintű teológus-lelkész és a felsőfokú hitoktatói képzés folyik. Ez a tudományos műhely – mely doktori iskolával és posztgraduális képzési formákkal is rendelkezik – meghatározó szerepet játszik a magyar nyelvterület evangélikusságának lelki- és szellemi életében.
Deák Téri Evangélikus Gimnázium
Közel háromszázhetven diák tanul évente a rendszerváltást követően újraindított, nagy múltú gimnáziumunkban. Nyelvi képzés, sport, magas színvonalú informatika- és természettudományi oktatás, hitoktatás, emelt szintű érettségire való felkészítés, aktív zenei nevelés határozza meg az itt tanuló diákok lelki és szellemi fejlődését. Kollégiumi elhelyezés is kérhető a Rózsák terén lévő evangélikus kollégiumban. Az erfurti evangélikus gimnáziummal, a svédországi rättviki gimnáziummal, erdélyi gyülekezetekkel kialakított kapcsolatok, valamint a különféle nyári és sítáborok a közösségteremtés eszközei is egyben.
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Mi a közös többek között Doráti Antalban, Tátrai Vilmosban, Neumann Jánosban, Stein Aurélben, Kandó Kálmánban, Harsányi Jánosban és Wigner Jenőben? Művészek, tudósok, egy részük Nobel-díjas volt, az élet különböző területein alkottak világra szólót. Egy valamiben viszont közösek voltak: a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumból indultak el a sikerek felé.
Tradíció, tudás és hit szövetsége az, amit e nagyhírű evangélikus alma mater ránk hagyományozott, melynek feltámasztása nem sokkal a rendszerváltás előtt kezdődött, továbbépítése pedig e nagy hírű intézmény mai feladata.
Egyéb intézmények
A kiemelt oktatási és nevelési intézményeink mellett két diákotthonunk és egy óvodánk szolgálja az evangélikus fiatalság nevelését, képzését. Egyházmegyénk területén található a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatala, az Országos Egyházi Iroda, mely a következő – székhelyét többnyire egyházmegyénkben megjelölő – egyházi munkaágak irányítását látja el: média szolgálat, börtönmissziói szolgálat, Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet, Evangélikus Pedagógiai Központ, Evangélikus Missziói Központ, Gusztáv Adolf Segélyszolgálat, Internet Munkacsoport, Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat.
A Luther Kiadó, az Evangélikus Országos Múzeum, az Evangélikus Országos Levéltár, az Evangélikus Országos Könyvtár, a Zsinati Iroda, a Külmissziói Egyesület és a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség (MEVISZ) szintén a Pesti Egyházmegye területén működik.
Szolgálat a világban
„Állvány-imádat” – ezzel a kifejezéssel jellemzik többen a gyülekezetekben folyó építési munkákat. Természetesen fontos feladat a régi épületek, a hagyományos intézményrendszer megőrzése és utódainknak való továbbadása, de gyülekezeteink megtartásának, a missziónak alapfeltétele, hogy képesek vagyunk-e a hit átadására, képesek vagyunk-e szolgálni embertársainknak.
„Templom” épülhet cigarettafüstös helységekben, bűzös aluljárókban is. Bérelt kultúrterem is lehet gyülekezeti közösség otthona, testvér és testvér közötti élő kapcsolat helyszíne. Bár a Pesti Egyházmegye az ország gazdaságilag legjobban prosperáló területeinek egyike, nem feledhetjük azt, hogy ma minden ötödik megszülető gyermek a szegénységi szint alatt kénytelen nevelkedni, idősek, elhagyatottak nem képesek eltartani önmagukat. A kábítószerfüggés, az alkoholizmus, a depresszió vagy a prostitúció mindennapi valóság egyházmegyénkben is.
A szekularizálódó világban végzett missziós szolgálatnak számít például a Lutheránia Énekkar tevékenysége. Az 1904-ben alapított együttes fő feladatának J. S. Bach zenei örökségének ápolását tekinti. A Deák téri evangélikus templom már 1989 előtt is sokszor megtelt (amikor a vallásos zeneművek előadását a hivatalos politika minden eszközzel megpróbálta meghiúsítani), és ma is megtelik, amikor a Deák téri Bach-előadások reneszánszukat élik. Egyre nagyobb szerepet kaphat az internet: nagy szükség lenne egy internetes és telefonos lelki elsősegély-szolgálatra, evangélikus egészségügyi szolgálatra és evangélikus szeretetszolgálatra is. Missziós szolgálat a világban a Luther életét bemutató honlap (http://www.luther.hu) és a protestáns honlap (http://protestans.lutheran.hu) is.
Szükség van a bizonyságtételre
A mai világban bátran fel kell vállalni a bizonyságtételt. Beszélni kell a szociális igazságosságról, vissza kell adni a szolidaritás fogalmát, érzetét a ma emberének, beszélni kell a pénz világának talmi csillogásáról. Beszélni kell arról, hogy amit ma hasznosságnak gondolunk, az nem biztos, hogy Isten ügyét és a ma emberének életét szolgálja.
Isten az embert a maga képmására teremtette, Isten számára minden ember élete érték, ő más mércével mér, mint mi. Nekünk azt a feladatot is adta, beszéljünk arról, minden ember élete drága Istennek. Az ige maga ad biztatást: „Amikor megtettétek ezeket akár csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”
Barangolás a Pesti Egyházmegye gyülekezeteiben
A Pesti Egyházmegye területén tizenhét egyházközség működik. E gyülekezetek döntő többségének hitélete jól szolgálja a pesti evangélikusság mindennapjait. Hit, gyülekezetszeretet, áldozatvállalás, kimagasló szellemi potenciál, a gyülekezeti életért, a lakóterületért, a közéletért érzett felelősség jellemzi Pest evangélikusságát.
Gyülekezeteink területi beosztását részben a nagyváros közlekedési útvonalai kikezdték, híveik előnyben részesítik a könnyebb megközelítés lehetőségét az adminisztratív gyülekezethatárokkal szemben; ez néhány gyülekezet esetében jelentős létszámbeli csökkenést, más esetben növekedést jelentett. A globalizáció, szekularizáció és elidegenedés világában nehéz újra megszólítani a korábban eltűnt híveket, a más közösségből érkező vagy közösséghez korábban nem kötődő testvéreket.
Budapest-Angyalföldi Evangélikus Egyházközség
Az angyalföldi gyülekezet a XIII. kerületben található. A népszámlálás adatai szerint mintegy ezerhatszáz evangélikus él itt, akik az ország minden területéről érkeztek ide, ami azt is jelenti, hogy a templomhoz, gyülekezethez nem hagyományos módon kötődnek. Az utóbbi két évben újabb lakótelepek épültek, az itt „rejtőző” evangélikusok felkutatása nagy feladatot ró a lelkészre. Az angyalföldi evangélikusok szeretettel hívják istentiszteleteikre és testvéri fogadtatásban részesítik az érdeklődőket – közülük néhányan már otthonra találtak a gyülekezetben. Bibliaórákon, gyermek és ifjúsági alkalmakon testvéri légkörben van együtt a közösség. Rendszeresen szerveznek kulturális – elsősorban zenei – rendezvényeket.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség
A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán áll a fasori evangélikus gimnázium és templom monumentális épületegyüttese. Pecz Samu, a tervező olyan épületet álmodott, mely kifejezi a reformátori elvet és harmonikusan illeszkedik a környezetébe. A gimnázium 1904-ben kezdte meg működését. Több Nobel-díjas tudósunk folytatta itt tanulmányait (Wigner Jenő, Harsányi János, Neumann János). Az 1952-ben államosított iskolát 1989-ben dr. Gyapay Gábor vezetésével újraindították. A templom 1905-ben épült. Az oltárképet Benczúr Gyula festette, a színes üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, az orgonát a híres Angster cég készítette.
A gyülekezetben nagyobb az idősek aránya, ugyanakkor a konfirmandusok száma kiemelkedően magas a Pesti Egyházmegyén belül, és ez reménységre ad okot. Eleven gyermek- és ifjúsági munka folyik, és magas az esküvők száma. A fasori templomban rendszeresen vannak zenei és egyéb kulturális rendezvények. Rendhagyó istentiszteleteiken, színvonalas könnyű zenével próbálják elérni a fiatalokat, illetve a szekularizált rétegeket.
Istentisztelet vasárnap 11 órakor.
Budapest-Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség
A Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség 1953-ban lett önállóvá. Lakatosműhelyből átalakított gyülekezeti termét és lelkészlakását 2002-ben lebontásra ítélték. A kerület városrendezési tervében ezen a helyen egy öt-hét emeletes épület szerepel, melyben az egyházközség modern temploma és parókiája, valamint egy Borostyán névre keresztelt idősek számára épülő garzonház is helyet kap. A gyülekezet átmeneti jelleggel a Haller téri plébánia által rendelkezésre bocsátott templomban és hivatali helyiségben tartja az istentiszteleteket és a közösségi alkalmakat.
Istentisztelet vasárnap 11 órakor.
Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség
A józsefvárosi egyházközség tagjai közösségbe hívják mindazokat, akik a Jézussal való találkozás örömét emberek között szeretnék átélni. Ez a közösségélmény biztosítja számukra, hogy egymás örömét és bánatát meglátva figyeljenek egymásra. Az átalakulóban lévő Józsefvárosban élő kis gyülekezet igyekszik észrevenni és keresni az istentiszteletekről el-elmaradókat.
Ez az élő közösség jelenleg otthont ad huszonkilenc egyetemistának és húsz idős embernek a Mandák Mária Evangélikus Szeretetotthonban, amelyet a gyülekezet tart fenn a hívek áldozatvállalása révén, mindenféle közegyházi támogatás nélkül. A józsefvárosi evangélikusok lelki feltöltődésre és otthonra vágyó időseket és fiatalokat egyformán hívnak istentiszteleteikre és bibliaóráikra.
Istentisztelet vasárnap 9 órakor.
Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség
A kőbányai egyházközség 1908-ban szerveződött a Pesti Evangélikus Egyház egyik lelkészi köreként. A gyülekezet egészen modernnek számító templomát Frecska János tervezte. Az alapkőletétel 1930-ban volt, a szentelést Raffay Sándor, az akkori Bányai Egyházkerület püspöke végezte 1931. október 4-én. A kör alakú világos templom barátságos és családias légkörben fogadja a gyülekezetet.
Istentiszteleteket jelenleg Kőbányán, illetve a főváros VIII. kerületében lévő Vajda Péter utcai templom kis imatermében tartanak. A gyülekezetben számos csoport működik. Több korcsoport gyűlik össze hittan- és ifjúsági órákon, de rendszeresen találkoznak a fiatal felnőttek és az idősek is. Minden második évben jelentős esemény a konfirmáció, amelyre kétéves felkészítés után kerül sor. Évi két alkalommal jelenik meg a Kőbányai Harangszó című gyülekezeti újság negyven oldalon, négyszáz példányban, valamint a gyermekeknek szóló Kőbányai Csengettyű. A gyülekezet családiasságának és összetartásának jele a havi rendszerességgel tartott szeretetvendégség és az évente megrendezett adventi vásár. Rendszeres testvérgyülekezeti kapcsolatokat ápolnak az erdélyi Oltszakadát evangélikus gyülekezetével, valamint a finnországi Lohja és az észtországi Pärnu evangélikusaival.
Istentisztelet vasárnap 10.00-kor.
Budapest-Zuglói Evangélikus Egyházközség
A zuglói gyülekezet első istentiszteletét 1933 karácsonyán tartotta egy közeli iskola tornatermében. A templom alapkövét 1942-ben tették le, majd hosszú építkezés után 1950-től tartottak benne rendszeresen istentiszteletet. Ma ezernégyszáz fős gyülekezet használja a templomot és a mellé épült közösségi helyiségeket. A gyülekezeti munka középpontjában a vasárnapi istentisztelet áll, míg hét közben csoportmunka folyik a gyermekek, az ifjúság, a házasok, a kisbabát nevelők és az idősek körében. A gyülekezeti élet szerves részét képezik a zenei alkalmak, a nyári gyermek- és ifjúsági táborok, családi hétvégék, kirándulások. A legfontosabb feladat Isten örömüzenetének a továbbadása, amely megváltoztatja az ember életét. A gyülekezet jelképe a reménység horgonya, amely biztos talajba kapaszkodik: Isten megtartó szeretetébe.
Istentisztelet vasárnap 9.30-kor és 11 órakor.
Cinkotai Evangélikus Egyházközség
Cinkota árpádkori település. 1950 óta Budapest XVI. kerületének része. A cinkotai templom a mai Budapest legrégebbi evangélikus temploma, az egyházközség pedig a legelső evangélikus gyülekezete. Az István király rendelete értelmében felépült első (kör alakú) templomot az idők folyamán többször bővítették. 1776-ban nyerte el jelenlegi formáját. Az első, szlovák ajkú evangélikusok 1699-ben érkeztek ide a felvidéki Micsinyéről. Cinkota a 18. században több környékbeli leányegyházközség anyagyülekezete volt azok önállósulásáig. Tudós papok egész sora szolgált itt, többek között Wallaszky Pál irodalomtörténész, Petényi Salamon ornitológus, Blatniczky Pál teológiai tanár. Három templomban tartanak istentiszteletet minden vasárnap: 9 órakor Mátyásföldön (az Újszász utca és a Prodám utca sarkán), 10.30-kor Cinkotán (Rózsalevél u. 46.), valamint délután 3-kor az árpádföldi református templomban (Menyhért u. 42.). A cinkotai istentiszteletekkel párhuzamosan gyermek-bibliaórákat tartanak. Bibliaórák csütörtökönként este 6-kor a gyülekezeti házban. A nyári időszakban ugyanebben az időpontban a "Kreatív Kör" tartja alkalmát. A gyülekezetben megalakult a "CIZELLA" ifjúsági együttes, amely alkalmanként szolgál az istentiszteleteken. Az ifjúság szombatonként 16 órakor tartja alkalmait. A templom legegyszerűbben az Örs vezér térről induló 45-ös busszal közelíthető meg. Honlapjuk címe: https://cinkota.lutheran.hu.
Kispesti Evangélikus Egyházközség
A főváros külső részén található közösség, amely hagyományos templomban, nem hagyományos gyülekezetként működik. Bibliahű tanítás és szeretettel teli közösség várja az ide érkezőket. Minden korosztály és mindenféle érdeklődési körű ember megtalálhatja a hozzá legközelebb álló alkalmakat. Specialitásuk a Kérdezők köre, melyen több mint egy órán át csak kérdések és feleletek hangzanak el hitről, Bibliáról és az élet bármely kérdéséről. Szeretettel várják a hívőket, az érdeklődőket, a kezdőket, a fiatalokat, gyermekeket és idősebbeket is.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség
A Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség a 19. század utolsó harmadában jött létre. A tízemeletes lakótelepi lakások között egy kis dombon áll a neoromán stílusú templom és a hozzá tartozó parókia, mely igényes megformálásával az ősök áldozatra kész hitét jelzi. A 2006-ban fölépített gyülekezeti épület már a jövő felé való nyitottságot tükrözi. Az új épületegyüttes egyszerre biztosít ideális feltételeket a gyermekmunkához, a bábozáshoz, színdarabok előadásához, zenei, illetve multimédiás rendezvényekhez. A baba-mama kör éppúgy, megtalálja itt a helyét, mint az Ifi-coffee, vagy a Dorkas imaközösség.
A Budapest XX. és XXIII. kerületét átfogó „legdélibb” evangélikus gyülekezet házi alkalmakkal, látogatásokkal, evangélizációs sorozatokkal, médiajelenléttel (a kerületi TV20-ban rendszeresen megjelennek) igyekeznek eleget tenni missziói küldetésüknek. A gyülekezet területén működik a Zákeus Média Centrum (ZMC), mely sok segítséget jelent a gyülekezeti élet számára is. A Zákeus Média Centrum nemcsak egyházi körökben ismert filmjeit a gyülekezeti épületben berendezett stúdióban készítik. (Többek közt itt készült a televízióban is sugárzott Ezer kilométer egyháztörténeti utakon, valamint a Családfa című videósorozat.) Rendhagyó istentiszteletek keretében gyakran találkozhat a gyülekezet keresztény hitüket vállaló művészekkel, sportolókkal, közéleti emberekkel. A rohamosan épülő soroksári városrészben a gyülekezet presbitériuma egy missziói gyülekezet szervezését határozta el. Jelenleg folyamatban van az egyházkormányzati összetartozás kialakítása.
Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség
Az 1787-ben megalakult Pesti Evangélikus Egyház temploma 1799 és 1811 közt épült Pollack Mihály tervei alapján. Az Insula Lutherana néven ismert, templomból, parókiából és gimnáziumból álló műemlék épületegyüttes Pollack mellett Krausz János és Hild József építészek munkáját őrzi.
Ma ez az „evangélikus sziget” ad otthont a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnáziumnak, az Evangélikus Országos Múzeumnak, a Huszár Gál Papír- és Könyvkereskedésnek, valamint az egyházközség által 1998-ban alapított Kisdeák Evangélikus Óvodának. A gyülekezeti élet a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleteken túl számos kis csoportban zajlik, melyekben koruk és érdeklődésük szerint találhatnak közösségre fiatalok és idősek, szülők és gyermekek, házaspárok és magányosok, a Biblia megismerésében elmélyülni vágyók vagy éppen a szívesen kézimunkázók. A Deák téri templom számos egyházzenei rendezvénynek is helyszíne. Az 1904-ben alapított Lutheránia Énekkar rendszeresen megszólaltatja Johann Sebastian Bach kantátáit és oratórikus műveit. Minden hónap utolsó vasárnapján orgonazenés áhítat várja a zenebarátokat és elcsendesedni vágyókat. 1990 óta évente itt kerül megrendezésre a budapesti Bach-hét. A Deák téri egyházközség a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki székhelye is egyben.
Istentiszteletek: vasárnap 9, 11 és 18 órakor.
Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség
A főváros XVIII. kerületében helyezkedik el a pestszentlőrinc-pestszentimrei gyülekezet, mely a dél-pesti régióban, a Ferihegyi repülőtér szomszédságában helyezkedik el. A százezres lakosságú kerületben mintegy kétezer evangélikus él. 1932-ben épült istentiszteleti épületük, az Élő kövek temploma. A kereszténység útkeresésében hittel vallják, hogy az egyház számára Jézus Krisztus az út. Erről az alapról kiindulva igyekeznek megszólítani a mai embert, a maga élethelyzetében. A hagyományos alkalmak mellett hangsúlyt fektetnek a többszintű gyülekezeti tevékenységre. A lelkészeken kívül gyakorlott munkatársak fáradoznak a gyermek és ifjúsági munkában, valamint a gyülekezeti programok szervezésben. A közösség környezetében élő szekularizált embertársaik felé egyrészt kulturális rendezvényekkel (hangversenyek, teaház), másrészt karitatív szolgálattal igyekeznek utat találni. Istentiszteletek: vasárnap Pestszentlőrincen 10.00 órakor, Pestszentimrén 10.30-kor tartják a vasárnapi istentiszteletet a 2017-ben felépült Kastélydombi Luther Kápolnában.
Pestújhely–Újpalotai Evangélikus Egyházközség
A XV. kerület pestújhelyi és újpalotai részén élő gyülekezet a főváros egyik legkisebb egyházközségeként a szokványostól talán kissé eltérő családiasságban éli mindennapjait. Ismerik egymást a gyülekezet tagjai, és nagyon közelinek érzik magukhoz templomukat, közösségüket. A hagyományos gyülekezeti alkalmak (istentiszteletek, bibliaórák, hittanórák) éppen ezért különös „otthonélménnyel” ajándékozhatják meg az ezekre ellátogatókat. A vasárnapi, ünnepi istentiszteletek után mindenkit szeretettel várnak egy teára, kávéra és az ünneplő közösség oldottabb megélésére is. Ezen alkalmakon kívül Férfiklubba és a Keresők körébe hívják azokat, akik egy-egy jó beszélgetésre vágynak, vagy a Bibliával, a kereszténységgel kapcsolatos kérdéseiket őszintén, tabuk nélkül szeretnék végigbeszélgetni.
Istentisztelet: vasárnap 10 órakor.
Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség
2006 novemberében ünnepelte Rákosmente evangélikussága az önálló gyülekezet alapításának kétszázadik évfordulóját, jóllehet három évszázados az evangélikusság jelenléte a főváros XVII. kerületében. A helyben lakó magyarság mellett nagy számban érkeztek szlovák evangélikusok és hitük miatt üldözött stájer „eretnekek” Rákoskeresztúrra. A szlovák és osztrák-német evangélikus kegyesség és hagyományok évszázadokra meghatározták a gyülekezet életét.
1760-ban épült fel az evangélikus iskola, 1800-ban pedig a gyülekezet első temploma. Rákoscsabán, Rákoshegyen és Rákosligeten is szerveződtek fiókegyházak, a 20. században még négy különleges szépségű templom épült fel a mai gyülekezet területén.
Sok szenvedés forrása volt 1945. Az egyházközség első templomát lerombolták, a német nevű testvéreket kényszermunkatáborba hurcolták. A múlt század utolsó két évtizede tovább tizedelte a gyülekezetet.
Az elvetett búzaszem elhalt, de sok termést hozott – minden történelmi megrázkódtatás ellenére ma Rákosmentén él Budapest lélekszámban egyik legnagyobb evangélikus közössége.
Modell értékű gyülekezeti szervezet alakult ki Rákoskeresztúron; az egységes gyülekezeten belül megmaradt Rákoscsaba, Rákoshegy és Rákosliget részleges önállósága, ugyanakkor a rákoskeresztúri templom, gyülekezeti ház szolgál a legfontosabb szolgálati ágak központjaként.
Vasárnaponként négy templomban hirdetik Isten igéjét; Rákoscsabán, Rákoshegyen és Rákoskeresztúron bibliaóra várja a hitükben elmélyülni vágyó testvéreket. Az ifjúsági és gyermekmunka, gyülekezeti estek, hangversenyek színhelye Rákoskeresztúr. Kirándulások, gyülekezeti újság, levelező lista, gyülekezeti honlap (http://rakoskeresztur.lutheran.hu), a helyi és az országos médiában való jelenlét is a misszió céljait szolgálja.
Istentiszteletek: vasárnap Rákoskeresztúron és Rákosligeten 10.30-kor, Rákoshegyen és Rákoscsabán 9 órakor.
Rákospalotai Evangélikus Egyházközség
Budapest északkeleti részén az 1700-as évek elejétől élnek evangélikusok. Rákospalotán ma két templomot is működtetnek, téli-nyári rendszerben. A Juhos u. 28. sz. alatt lévő Kistemplom adventtől nagypéntekig, a Nagytemplom (Régi Fóti u. 73.) pedig húsvéttól használatos. Igyekeznek minden korosztály számára alkalmat teremteni a közösség megélésére hittan- és ifjúsági órákon, vagy a fiatal felnőttek bibliaórai alkalmain. Népszerű a keresztény gondolkodó kör, ahol meghívott előadók előadásai, illetve beszélgetések teremtenek közösséget. Istentiszteleti életükben a hagyományos formák mellett családi jellegű és új formákat bemutató alkalmak is vannak.
1995 óta egy családias szeretetotthon kínál biztonságot, testi-lelki támaszt az életük alkonyán lévőknek Rákospalotán. A Nagytemplom alagsorában 2006-tól modern urnatemető működik.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
Rákosszentmihály–Sashalmi Evangélikus Egyházközség
Aki belép ebbe a gyülekezeti közösségbe, megérzi a templomban a családias légkört. Az oltárképen Jézus hívogatja gyermekekeit. Családi istentiszteleteken az orgonaszó mellett a gitár is megszólal a fiatal generáció örömére. Ebben az egyházközségben indult elsőként az együtt érző kommunikáció tanulásának lehetősége (a szív nyelve). Három generáció vesz részt a Hejdejó elnevezésű kézműves alkalmakon. Évente szerveznek csendesnapokat, kirándulásokat. Otthonról otthonra járva házi bibliaórákat tartanak.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség
A szlovák evangélikus gyülekezet egy érdekes színfolt Budapesten. Ha valaki kíváncsi, milyen lehetett Luther eredeti német nyelvű miséje, a Deutche Messe, ennek hasonló dallamvilágát, liturgiai elemeit átélheti a szlovák gyülekezet énekelt rendű istentiszteletein a Rákóczi úti kápolnában. Hétfői rendszeres kézműves-foglalkozásaikon textiles és gasztronómiai hagyományőrzésnek lehetnek tanúi az ide látogatók. Az egyéb klub jellegű alkalmakon bepillantást nyerhetnek a hazai, budapesti szlovákság mindennapjaiba, gyakorlati és spirituális életébe.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
Újpesti Evangélikus Egyházközség
Az Újpesti Evangélikus Egyházközség a Budapest IV. kerületében élő evangélikusok közössége. A gyülekezet hitéleti, liturgiai, közéleti és kulturális programokkal szólítja meg az embereket. A közösség alkalmain a gyülekezeti kirándulástól a kerti mulatságig szívesen vesznek részt a gyülekezet tagjai. Az istentiszteleti alkalmak tekintetében az újpestiek újításokkal is próbálkoznak. Új Találkozások címen a rákospalotai egyházközséggel közösen modern istentiszteleti formák kidolgozásán kísérleteznek. Szavaló és rajzversenyekkel igyekeznek megszólítani olyan embereket, akik a közösség holdudvarához tartoznak. A kulturális értékek megőrzését fontos feladatuknak tartják. Missziói szolgálatukban a Káposztásmegyer területén élő embereket próbálják bevonni istentiszteleti alkalmaikra. Ez a városrész az elmúlt húsz évben alakult ki, ma már közel harmincezren lakják. Itt ökumenikus segítséggel próbálják meg létre hívni egyházközségük káposztásmegyeri gyülekezetrészét.
Istentisztelet vasárnap 10 órakor.
