AGAPE – Alternatív globalizáció a népekért és a Földért

Alternatív útkeresés a globalizálódott világban

A szociáletika és az ökumené kérdéseit vizsgáló Eszmecsere sorozat 5. kötete az Egyházak Világtanácsa (EVT) AGAPE (Alternative Globalization Addressing Peoples and Earth) címmel készült felhívásának és nyilatkozatának magyar fordítását, valamint négy kísérő tanulmányt tartalmaz.

Az AGAPE-folyamat az EVT 1998-as hararei nagygyűlésén indult. A világban tapasztalható globális folyamatok – mint az igazságtalanság, a népek közötti egyenlőtlenség, a botrányos méreteket öltő szegénység és az anyaföld kizsákmányolása – arra indították a jelenlevőket, hogy érdemben foglalkozzanak a problémákkal, és erre a tagegyházakat és a szélesebb ökumenikus közösségeket is ösztönözzék.

Egy közgazdászokból és teológusokból álló szakértői csoport hét éven át tartó kutatómunkáját és számos konzultációt követően 2005-ben született meg az a részletes dokumentum, amely előzetes háttéranyagként szolgált a 2006-ban a brazíliai Porto Alegrében Istenünk, kegyelmedből változtasd meg a világot! címmel megrendezett nagygyűléshez.

A dokumentum közérthető nyelven, világosan fogalmaz meg mindnyájunkat érintő kérdéseket, problémákat; olyan fogalmakkal ismerteti meg az olvasót mint biodiverzitás, élelmiszer-önrendelkezés, méltányos és igazságos kereskedelem vagy ökológiai igazságosság. A tanulmány konkrét számadatokat is szolgáltat, a fejezetek végén kérdések segítik a téma feldolgozását, a fordító, Gömböcz Elvira pedig hasznos jegyzetekkel segíti a szöveg értelmezését. A dokumentum különböző témák köré csoportosítva világítja meg a neoliberális globalizáció negatív hatásait.

Először a gazdasági élet visszásságait tárja fel, mely szerint a neoliberális gazdaságban a magántőke és a szabadpiac kapja a főszerepet az erőforrások elosztásában, elerőtlenítve az állam jóléti szerepét. A gazdasági növekedés a legfőbb cél, állítása szerint ezáltal lehet a szegénységet megszüntetni és a fenntartható fejlődést biztosítani. Egyre több tapasztalat mutatja azonban, hogy ez a piac által vezérelt modell méltánytalan és fenntarthatatlan, és nem az életet szolgáló gazdaság irányába mutat.

A következő fejezet a jelenlegi kereskedelmi rendszer struktúráját vázolja fel, ami szintén hozzájárult a földrészek és a nemzetek között ma feszülő igazságtalansághoz és egyenlőtlenséghez. A tanulmány szerzői a méltányos kereskedelmen (fair trade) túlmutatva előnyben részesítik az igazságos kereskedelem kiépítését, és támogatják a nemzetközi piac alapvető értékeinek és szabályainak megváltoztatását. A verseny helyett sokkal inkább az együttműködésben látják a jövő útját. A kereskedelem átalakítását pedig elválaszthatatlannak tartják a pénzügyi intézetek, rendszerek átalakításától.

A szerzők bibliai igékkel is alátámasztva mutatnak rá azokra a pontokra, melyek összeegyeztethetetlenek a keresztény tanítással. Sőt bátor felhívást intéznek az egyházak felé, hogy – bízva az együttes fellépésben – álljanak ellen az igazságtalan és romboló erőknek, megerősítve a civil kezdeményezés mottóját: „lehet más a világ!"

Hogy miért van kiemelt felelőssége a keresztényeknek a megoldások keresésében?

Hitünk szerint elhívást kaptunk Istentől, hogy egy élhető világot teremtsünk magunk körül. Egy olyan világot, amelyben a felebaráti szeretet (agapé) és a szolidaritás vezérli cselekedeteinket és kapcsolatainkat embertársainkkal és az egész teremtett világgal. Az évszázadok során a keresztények gyakran eltértek hivatásuktól. Mi magunk is a gazdasági, pénzügyi rendszerek befolyása alatt élünk. Önkritikára, bűnbánatra és Isten kegyelmére van szükségünk, hogy megtaláljuk azokat az alternatív megoldásokat, amelyek válaszok lehetnek a neoliberális globalizáció kihívásaira. Habár egy külön fejezet foglalkozik a világszerte létrejött kezdeményezésekkel, alternatív közösségekkel, a megoldás kulcsa azonban a mi kezünkben van. Nekünk kell megtalálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek saját életünkben, közösségünkben megvalósíthatók.

A kötet további külön fejezete a témában zajló konzultációk rövid összefoglalója, valamint a 2006-os nagygyűlésen elfogadott AGAPE-nyilatkozat. Ez utóbbi az előkészítő dokumentum alaposságához képest meglehetősen általánosan fogalmaz. Külön kiemelném azonban a 6. fejezet cselekvési programját, amely vázlatpontokba szedve a dokumentum esszenciáját adja.

A kötet végén négy kísérő tanulmányt olvashatunk. Gömböcz Elvira a tanulmány főbb kérdéseit foglalja össze, és bemutat néhány a témában jelenleg is zajló fontosabb eseményt. Nagypál Szabolcs az ökumenikus mozgalom gazdasági tanításának összefüggésébe helyezi a dokumentumot. Jávor Benedek a civil társadalom és az egyház együttműködésének lehetőségeit, jelentőségét és eddigi lépéseit mutatja be, amelyre maga a kiadvány is jó példa, az ugyanis a Luther Kiadó és a Védegylet közös kiadása. Szabó Lajos a hazai gyülekezeti élet kontextusában értékeli a dokumentum szerepét.

Fontos lépés, hogy ez a két dokumentum megjelent magyarul, és az is fontos lenne, hogy a kiadványt minél többen kézbe vegyék, forgassák, hiszen akkor érheti el valódi célját. Az AGAPE-folyamat ugyanis nem ért és nem érhet véget a 2006-ban született nyilatkozattal. Komolyan kell vennünk a felszólítást: „...és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." (Róm 12,2)

Jerabek-Cserepes Csilla

Alternatív globalizáció a népekért és a Földért – AGAPE. Az Egyházak Világtanácsának dokumentuma és kísérő tanulmányok. Fordította és szerkesztette: Gömböcz Elvira. Luther Kiadó – Védegylet, Budapest, 2008. 980 Ft