Jonathan Hill: A keresztény gondolkodás története

A keresztény tanításról sokaknak az jut eszükbe elsőként, hogy az nem más, mint hittételek lefektetett és rögzített rendszere, melyben a készen kapott igazságokat megfelelő formába öntötték és a leginkább közérthető módon megfogalmazták. Ebben a szemléletben az egyház nem úgy jelenik meg, mint a valóság egyre mélyebb és teljesebb összefüggéseinek a keresője, hanem mint az igazság konzerválója. Az egyházon kívüliek esetében ez a vélekedés érthető, az azonban már sajnálatos, hogy sokszor egyházi emberek is gyakorlatilag ugyanezt gondolják a keresztény tanításról és a teológia feladatáról. Ők azok, akik összekeverik a dogmatikát a dogmatizmussal. A konzervált igazságok csábító ereje igen nagy, hiszen a félreértelmezett hit leple alatt az ember könnyedén ledobja válláról a konstruktív-kritikai gondolkodás felelősségének és szabadságának terhét.

A keresztény igazság keresői

Szellemi örökségünk története


Jonathan Hill angol teológiatörténész A keresztény gondolkodás története című könyvében a kereszténység kétezer éves dogma- és teológiatörténetét dolgozza fel és foglalja össze, melyből kiderül, hogy a kereszténység semmit nem kapott készen. Sőt a keresztény gondolkodás még a legújabb korban sem vesztett semmit élénkségéből: a 20. században olyan erővel bontakoztak ki új teológiai gondolatrendszerek, amely csak az ókor szellemi pezsgésével állítható párhuzamba. A szerző – az egyháztörténeti korokon végigkalauzolva olvasóját – a figyelem fókuszát arra irányítja, hogy mai teológiai tudásunk kialakulása, a Biblia korszerű olvasása és értelmezése nem valósulhatott volna meg kiemelkedő keresztény bölcselők, szellemóriások gondolkodása és elméletalkotása nélkül.

A keresztény teológia története sokkal kevésbé él a köztudatban, mint amennyire azt az európai szellemtörténetben betöltött helye és alapvető szerepe megkívánná. Holott a keresztény gondolkodásról – más fontos történelemformáló eszmeáramlatokhoz hasonlóan – annak is érdemes tudnia, aki maga nem vallásos, de jobban meg akarja érteni annak a társadalomnak a mélyebb összefüggéseit, amelyben ma élünk. Az ókori egyházatyák és a középkor szellemi örökösei vagyunk, s talán nem is gondolnánk, hogy Augustinus, Aquinói Tamás és Luther milyen nagy mértékben járultak hozzá a mai modern társadalom alapjainak lerakásához.

Jonathan Hill kifejezetten nem csak egyházi emberek számára írta meg a teológia történetét. Könyvének célja elsősorban az, hogy a teljesen avatatlan olvasót bevezesse a keresztény gondolkodás történeti folyamataiba, és megismertesse vele a rendszeres teológia (közelebbről a dogmatika) felmérhetetlenül gazdag szellemi kincsestárát. Ezt a célt kifogástalanul sikerült megvalósítania, ráadásul bámulatos alapossággal és lebilincselő írói stílusban. A könyv elolvasása nem igényel semmilyen szaktudást vagy előismeretet – sem a teológusok személyével, sem az általuk lefektetett tanokkal vagy a vonatkozó hittételekkel kapcsolatban.

A könyv szerkezete jól átlátható, felépítése logikus. A nagy egyháztörténeti korszakokat általánosan ismertető bevezetők után az egyes fejezetek mindig az egyházatyák és teológiai gondolkodók életrajzával folytatódnak, majd legfontosabb tanításaik összefoglalása és lényegre törő elemzése következik. A fejezetek az adott teológus tanainak a jelentőségéhez mérten rövid hatástörténettel vagy továbbgondolásra serkentő kritikai megfontolásokkal végződnek. A kötet szerkesztésének külön erénye az exkurzusok alkalmazása: ezek olyan informatív közbevetések, melyek az adott teológus életéhez és tanításához kapcsolódó eseményekről, helyszínekről, történelmi helyzetekről, irányzatokról, mozgalmakról adnak fontos háttérinformációkat (mint például a zsinatok határozatai, nagy egyetemek, lovagkor, inkvizíció, romantika, egzisztencializmus és így tovább).

Hill könyvének egyik legnagyobb értékét az adja, hogy nemcsak az életrajzokról, hanem a tanításokról szóló részeket is színesen, olvasmányosan és érdekfeszítően írta meg, s a teológiai szakzsargon szinte teljes mellőzésével a közérthetőség kritériumának is maradéktalanul eleget tett. A keresztény gondolkodás története két szempontból is régi hiányosságokat képes pótolni. Egyrészt jelentős mértékben hozzájárulhat a keresztény teológiai ismereteknek a szekuláris társadalomban való népszerűsítéséhez; másrészt – bár nem teológiai szakkönyv – kiválóan használható dogma- és teológiatörténeti tankönyvként is, enyhítve ezzel a magyarországi teológiai képzésben tapasztalható jegyzetkiadási gondokat.

Petri Gábor

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek