Lelki útravaló a Vasárnapi Újság 2007. augusztus 5-i adásában

Augusztus első vasárnapján, túl a nyár derekán, az evangélikus bibliaolvasó útmutató havi igéjével, a 113. zsoltár 3. versével köszöntöm Olvasóinkat: „Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az Úr nevét!”

Első hallásra unalmasnak tűnik a zsoltáros által kínált program, de érdemes felfedezni a benne rejlő távlatokat. Ezekben a hetekben sokan kelünk útra napkeletre és napnyugatra, minden égtáj felé, keresve a pihenés, az újratöltődés forrásait. Bárhová is érkezzünk, rácsodálkozhatunk a teremtett világ szépségeire és a Teremtő ajándékaira a másik emberben. Aki „másik”, tehát más, mint én, éppen ezért gazdagíthatjuk egymást felülről kapott értékeinkkel.

Napkelet és napnyugat képe nem csupán térbeli távlatainkra utal, hanem életünk időbeli kereteit is jelzi. Akinek sehová sincsen lehetősége elutazni, az is gyönyörködhet otthon egy nyári hajnal, illetve alkony csodálatos szépségében. A felkelő nap a megújuló élet, a feltámadás erejét hirdeti, míg a lebukó napkorong fakuló fényénél mennyei Atyánk kezébe tehetjük le fáradt testünket és lelkünket. S mindez reményt ajándékozó lehetőség a földi élet alkonyán járóknak is.

Az Úr, a név, akit a zsoltáros biztatására megszólíthatunk, dicsérhetünk, hirdethetünk, térben és időben határtalan szabadsággal, napkelettől napnyugatig, napkeltétől napnyugtáig: Jézus Krisztus. Magyarul, azaz megmagyarázva Jézus neve annyi, mint Szabadító.

Ő a Szabadító, nyári szabadságon lévőknek éppúgy, mint azoknak, akik bármilyen okból, még augusztusban is otthon vannak. Ő többet kínál párnapos, párhetes nyári felfrissülésnél. Ahogyan János evangéliuma bátorít minket: „Ha a Fiú – az Isten Fia, Jézus Krisztus – megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”

Így kívánok minden Olvasónknak, napkelettől napnyugatig, napkeltétől napnyugtáig, tartalmas szabadságot és áldott Szabadítót.

Gáncs Péter