Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Hírek Elhunyt dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház korábbi országos felügyelője
Bekezdések
Navigáció
Bejelentkezés

 

Elhunyt dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház korábbi országos felügyelője

Budapest – Életének 76. évében elhunyt dr. Frenkl Róbert professzor, egyházunk korábbi országos felügyelője – tájékoztatta a család az MTI-t. Forrás: www. evangelikus.hu; Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Elhunyt dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház korábbi országos felügyelője

A Sztehlo-szobor avatásán, 2009. 09. 25-én

Dr. Frenkl Róbert, egykori Sztehlo-gyerek,1952-ben érettségizett az akkor Budapesti Evangélikus Gimnázium nevet viselő Fasorban. 1958-ban szerzett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A hazai orvos- és sporttudomány ismert személyisége volt. 1962-ben klinikai laboratóriumi ismeretek szakorvosi-, 1962-ben sportorvostan szakorvosi vizsgát tett.

1969-ben az orvostudomány kandidátusa lett és 1971-től tanított a Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karon (TF).

1992-ben lett az orvostudomány doktora. 1986-1999 között a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium elnöke, 1981-2002 között a Magyar Sportorvos Társaság elnöke volt. 

A rendszerváltás után a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója lett, kutatási területe az egészségnevelés, a sportélettan és a sportegészségügy volt.Két tankönyvet és több ismeretterjesztő könyvet is írt.

1957-ben az Evangélikus Élet Ifjúsági rovatának szerkesztője lett, később a Diakónia és a Credo, Evangélikus Műhely szerkesztőbizottságaiban tevékenykedett. Ordass Lajos és Keken András jó barátja és munkatársa volt.

1987. októberében választották meg az Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének felügyelőjévé, 1989-ben pedig országos felügyelővé. Ezt a tisztségét 2006-ig töltötte be.

Temetése február 23-án, kedden 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.

 

 

Néhai Frenkl Róbert - egyházi újságíró

 

Régi klasszikus közmondás, poétára, filozófusra, matematikusra, szépíróra érvényes megállapítás: non fit sed nascitur, azaz nem válik valaki, hanem születik egy átlagnál magasabb értelmiségi szerepre. Az újságírókra is érvényes ez. Erre a tevékenységre is áll:: születni kell rá. Tanuló lehet, képezheti magát bárki, figyelemmel kísérhet eseményeket, kortársként lépést tarthat az idővel, de az újságírónak születni kell. Frenkl Róbert nem elsősorban autodidakta volt, hanem az élet és benne az egyházi élet tanította arra, hogy újságírói képességét kifejthesse.- Született újságíró volt halála napjáig. Sőt, Keken András 1956-57-ben egyházi újságíróvá avatta, amikor nemcsak az Evangélikus Élet Szerkesztő Bizottságába választatta be, hanem néplapunk Ifjúsági Rovatának felelős szerkesztőjévé tette, az akkor még négy oldalas Evangélikus Élet utolsó oldala Frenkl Róbert vezetése alatt jelent meg. - Hogy valamennyiünk tudomása szerint nem csupán egyházi lapokban publikált, most ezt nem részletezhetem. Ennek felsorolása külön emlékezés tárgya lehetne: sportújságok rovatai, orvosi szaklapok, mentálhigiénés sajtótermékek, rádióban és televízióban megnyilatkozások, interjúk és riportok egész sora (társadalmi kérdésekről is). Most egyházi újságíró voltára fókuszálunk. Leszűkítjük a kört az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor, a Diakónia, a Credo területére. Rendszeresen jegyzetelt, reflektált, önálló véleményt nyilvánított, vitatkozott, ha kellett.

A másik adat felesége vallomása, személyes közlése, hogy utolsó napjaiban is kedvenc újságának vállalt cikkeit még elkészítette. Kórházba vonulása előtt írta meg utolsó előtti cikkét. Kéziratát titkárnője küldte be a Kiadónak, de még halála előtt három nappal új cikket írt, kórházi ágyában ülve, kézírással, és a következő hétfő reggelén publikálásra került írása, a szerkesztő még nem tudott haláláról. Valóban utolsó órákig újságíró maradt. A szakmát nem tanulta ki, hanem beleszületett. Unus testis nullus testis (egy tanú nem tanú), mondja a római jog, de itt három bizonyságtevés is jelentkezik Frenkl Róbert újságírásának tárgyalásakor.

A jó újságíró szakmája szerint állandóan figyelő, érdeklődő és választ kereső ember. Tanul és tanít, olvas és tájékoztat. Az újságírás szakkönyveiben a megfelelő kritériumok az egyes részlettémákban a következők: legyenek érdekesek a tudósítások, az interjúk és a dialógusok; fontos a vezércikk (lead) megírása, hogy képbe legyenek az olvasók A jó stílus elengedhetetlen. Odaillő jelzők, főnevek, egyéni hangulattal, a lap profiljának megfelelő keret. A mai beszélt nyelv ismerete morális mértékek között. Fontos a forrásokra hivatkozás hitelességünk érdekében; lépéstartás az olvasókkal, hogy se ne ragadjunk a múltban, de ne is szaladjunk előre túlságosan megelőzve olvasótáborunkat. Az illető lap terveihez, identitásához ragaszkodnunk kell. Rendet kell tartanuk gondolataink között, hogy olvasóink bizonyosak lehessenek célkitűzéseinkben. Az állandó készenlét legfrissebb események reflektálására szükséges. Egy cikkben egy műfaj érvényesüljön, pl. a riportkészítésnél más a háttér, mint az interjú-készítésnél. Lehetőleg kerüljük el az ítélkezés hangját, de identitásunk megtartásával. Legyünk óvatosak más szakmák területén jártunkban. Mindez hitelességünk alapját szolgálhatja. Végül az izgalmas címadás elengedhetetlen. A cím nem lehet csak főnevekben kifejezett leltár. Legyen tömör, érdekes, jó értelemben vett provokatív hangú, amely visszhangot kelt az olvasóban. Mindezeknek a feltételeknek megfelelt Frenkl Róbert, és az egyházi újságírás területén minden tárgyból kitűnőt kaphat.

Nem vagyok újságíró, de voltam sokféle szerkesztőségben tag, „autodidaktaként” tanultam az újságírást és gyakoroltam 1949 óta. Fenti soraim hitelességéhez tartozik, hogy az UNESCO Magyar Média Bizottságának évekig tagja voltam, sőt Párizsban egyszer, 1994-ben a Média és Etika témájú. konferencián a magyar újságírást képviseltem. Ez már túlmegy ugyan az egyházi újságírás keretein, de azt hiszem, a mi sajtónk sem írhatja felül, amit a világi újságírás kell, hogy szem előtt tartson. Fasang Árpád kérésére, aki nemcsak zongoraművész, de diplomata és újságíró is volt, ismerhettem meg magyar és nemzetközi újságíró mértékeket, amerikai, brit, skandináv sajtótanácsok médiakódexeit. Más feladatom érdekében a római Katolikus Egyház II. Vatikáni Zsinattól kezdve a média témában kiadott tanulságos adatközléseit ismerhettem meg. Mindezek tudatában merem vállalni, hogy a temetésen is elhangzott sok munkaterületéről nyilvánított megbecsüléssel együtt joggal szólalhat meg evangélikus értelmiségi folyóiratunk hasonló hangon: Frenkl Róbert – egyházi újságíró is volt.

2010-03-06

Dr. Hafenscher Károly (id.)

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek