Megújult a békéscsabai evangélikus Nagytemplom
Békéscsaba – Mintegy 900 millió forintos kormányzati támogatással újult meg a békéscsabai evangélikus Nagytemplom, valamint a külvárosi, jaminai templom, és evangélikus ifjúsági központ is épült a városban. Forrás: evangelikus.hu, MTI, fotó: Rosta Tibor
Kiemelte: Békéscsaba az evangélikusok és a szlovákság emblematikus helyének tekinthető, hiszen a török időkben elnéptelenedett vidékre háromszáz éve telepedtek le evangélikus vallású szlovákok. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a történelmi nemzetiségek ugyanolyan integráns részei a magyar nemzetnek, mint az elszakított területeken élő magyarok, ezért állam- és nemzetalkotónak tekintik őket.
A politikus hozzátette: a békéscsabai szlovák gyökerű evangélikus gyülekezet olyan sajátos értékeket hordoz, melyek része az egyetemes magyarságnak, része az egyetemes szlovákságnak, de mégis csak olyan egyedi örökség, melyet csak ők tudnak megőrizni és nekünk átadni.
Kutyej Pál igazgató lelkész az MTI-nek elmondta: a 3500 ülőhelyes templomot 550 millió forintból restaurálták. A homlokzati és belső felújítás mellett lecserélték az elektromos vezetékeket, megoldották az eddig a tetőről a falakra folyó víz elvezetését, és restaurálták a templom szobrait.
Elmondta: a hagyományosan evangélikus Békéscsabán jelenleg több mint tízezres evangélikus közösség él.
Felidézte: a török dúlás során elnéptelenedett vidékre 1718-ban költöztek a Felvidékről szlovák evangélikusok, akik vallásszabadságot és földet kaptak. A templomban a mai napig hetente tartanak szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletet. A közösség eredetét jelzi az is, hogy egyedülálló módon még mindig az úgynevezett Tranoscius-féle énekeskönyvet használják, sokan konkrétan azokat a példányokat, amelyeket még őseik hoztak magukkal.
Ismertette: a betelepülők templomot építettek maguknak, de rövid időn belül olyan sokan lettek, hogy az többszöri bővítés után sem tudta kiszolgálni a közösség igényeit. Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket, és 1807-ben elkezdték építeni a Nagytemplomot a kicsivel szemben. A templomot végül csak 1824-ben fejezték be, mert a napóleoni háborúk miatt elértéktelenedett pénzük nem volt elég, és újabb gyűjtést kellett szerveznie a közösségnek.
Az épületet azóta többször is felújították, legutóbb az 1978-as földrengés után kellett helyreállítani, amikor megrepedt a kupolája.
A jaminai templomot szintén kívül-belül felújították, emellett egy régi magtárból kétszintes centrumot alakítottak ki a gyülekezet ifjúsági csoportjainak – tette hozzá Kutyej Pál.
A békéscsabai lakosság szeme előtt zajlott az elmúlt hónapokban a város emblematikus épületének, az evangélikus Nagytemplomnak a felújítása. A beruházás befejeződött, október 13-án újraszentelik a templomot, és átadják a Hunyadi térnél az egykori magtárból kialakított ifjúsági centrumot is. A munkálatokról és az ünnepi alkalomról a 7. Tv Aktuális című műsorában Kutyej Pál igazgató lelkésszel Zámbori Eszter műsorvezető beszélgetett.
– Elevenítsük fel néhány mondatban a templom történetét.
– Tulajdonképpen a Nagytemplom története nem is a Nagytemplommal kezdődik, ha lehet ilyen furcsán fogalmazni, hiszen sok minden 1718-ban, 300 esztendővel ezelőtt, Csaba újratelepítésével kezdődött. Az 1718-as év volt az, amikor megérkeztek a felvidéki, szlovák telepesek, akik magukkal hozták a hitüket, azt a vallást, azt az alapot, amit aztán az évszázadok folyamán megéltek, magukévá tettek, és ami meghatározta az egész életüket. Békéscsaba történetének is nagyon jelentős eseménye volt az ő megérkezésük. 1718-ban az idetelepülők első dolga az volt, hogy egy templomot kezdtek építeni. Hónuk alatt a Tranosciusszal, a szlovák énekeskönyvvel érkeztek – ez adta nekik az egyik olyan pillért, amiben gondolkodtak, amivel éltek. A gyülekezet az évtizedek, évszázadok folyamán kinőtte a Kistemplomot, és gondolkodtak a bővítésén. Oldalhajót építettek hozzá, tornyot kapott a templom, majd eljutottak oda, hogy így is kicsinek tűnt, ezt is kinőtték, és elkezdtek azon gondolkodni, hogy egy másik, nagyobb templomot építenének a mai Kistemplom helyén. Azonban a presbitérium úgy határozott, hogy templomot nem bontunk le, ráadásul az is felmerült, hogy addig hol tartanák meg az istentiszteleteket, amíg nem épül föl az új Nagytemplom. Így aztán a szemben lévő telkeket felvásárolták, és elkezdődött a Nagytemplom építése, ami 1824-re valósult meg, sok-sok akadállyal. A napóleoni háborúk miatt devalválódott a pénzük, elvesztették az összes értéküket, megállt az építkezés, de aztán új lelkesedéssel mégis sikerült felépíteni, és 1824-ben, Péter-Pál napján felszentelhették az evangélikus Nagytemplomot.
