MEGÚJULT A SZEGEDI EVANGÉLIKUS TEMPLOM ELŐTTI TÉR

A szegedi evangélikus templom előtti tér korábban eléggé elhanyagolt, szemetes volt. Ennek esztétikai látványa nem volt felemelő élmény se a templomba való bemenetelkor, se a kijövetelkor. A zöld rész elgazosodott, gondozatlan volt, a régi kőkockák részben kifordultak helyükről, részben erősen töredezettek voltak. A terecske magán viselte a gazdátlanság és az elhanyagoltság minden jegyét, és ez így nem volt méltó egy szép város evangélikus templomához. Azért sem, mert éppen 2013. évében sikerült igazolni az Evangélikus Országos Levéltár és a helyi gyülekezeti dokumentumtár alapos kutatásával, hogy ezt az épületegyüttest (templom, parókia, gyülekezeti ház) a híres építészprofesszor, Schulek Frigyes tervezte. Nem ez volt az egyetlen szegedi munkája a híres evangélikus építésznek, mert jelentős köze volt eredetileg a szegediek szimbólumává vált Fogadalmi templomhoz (1909) is, az első tervek tőle származtak. A szegedi reformátusok Kakasos templomát (Kálvin tér) is ő tervezte teljes egészében. Ezért is volt örvendetes annak a felfedezése, hogy a szegedi evangélikus gyülekezet épületegyüttesét szintén Schulek Frigyes neves, evangélikus építész tervezte. Ennek az igazolását személy szerint dr. Szerdahelyi Péternek és feleségének, köszönhetjük, akik kitartó kutatással szerezték meg a vitát egyértelműen eldöntő bizonyítékokat (Evangélikus Élet, 2013. január 6., evangelikus.hu, 2012.12.17)

A történet szellemi gazdagságát érzékelteti az is, hogy folyamatban van az épületegyüttes műemlékké nyilvánítása. A dokumentációt már elkészítette a Lechner Lajos Tudásközpont és 2013. decemberében a Belügyminisztériumba felterjesztették a kérelmet.

Az épületegyüttes (templom, parókia, gyülekezeti terem) egységéből szakralitásánál fogva természetesen kiemelkedik a szerény méretű, mintegy 120 főt befogadó, a várost elpusztító (1879) szegedi árvíz után épült evangélikus templom, aminek létrejöttéhez Kossuth Lajos is hozzájárult, amelyet ugyancsak jeles dokumentumokkal lehet bizonyítani. A száműzetésben élő, szintén evangélikus Kossuth Lajos komoly levelezést folytatott a szegedi evangélikus templom felépítése érdekében. A megépítendő szegedi evangélikus templom érdekében szívhez szóló leveleket írt az amerikai, német, holland, norvég evangélikusoknak. Ebben még fia, Kossuth Ferenc is részt vett, az angol kapcsolatait használta fel. A templom építésének mintegy 90 százalékát (18 ezer forintból 16 ezret) ilyen módon teremtették elő. Az árvíz sújtotta Szegeden az evangélikusok között is nagy volt a szegénység, nagy szükség volt erre a segítségre. A templom szellemi-lelki értékét az is növeli, hogy ebben a jelentős méretű dél-alföldi nagyvárosban ez az egyetlen evangélikus templom! 

Ezek a jeles történelmi okok is indokolták, hogy a figyelem középpontjába kerüljön a szegedi evangélikus templom előtti tér. Elhanyagoltsága azért is volt feltűnő, mert az utóbbi években Szeged városa kétségtelenül nagymértékben megszépült, megújult, tiszta lett. Ez az egyelőre névtelen terecske szemet szúrhatott a Körúton vagy a Kazinczy utcában közlekedőknek, honiaknak, turistáknak egyaránt. Megújult nagyon szépen a belváros, Klauzál és Dugonics tér, és még sok más hely, épület is, csak valahogy ez a templom előtti tér felejtődött el, vagy legalábbis az volt a látszat, hogy elfelejtődik. 

Mégis megtörtént a tér megújítása, átépítése - 11 millió forintért. Ez a hatalmas összeg természetesen nem a gyülekezeti pénztárban volt. A tér a felújításához városi segítségre volt szükség, részben azért is, mert maga terület a templom bejárata előtt közterület. 

Istennek legyen hála, a felújítás befejeződött, és most egy nagyon szép, ízlésesen kialakított, szinte megnövekedett méretű tér biztosítja a templom látványosságát. Voltak, akik az egyházközség részéről (vezetőség és gyülekezeti tagok is) finoman és tapintatosan szorgalmazták ennek a kis térnek a megújulását az illetékes hatóságnál, de kellett ehhez egy figyelmes, a városban a kerülete érdekeit szem előtt tartó önkormányzati képviselő is, Haág Zalán személyében, aki készségesen felkarolta az evangélikusok régi óhaját, hogy a templom előtti tér megszépüljön. A jó szándék mellett szükség volt az anyagiakra, a képviselő terveztete, készítette el a költségvetést, és el kellett érnie azt is, hogy a városi önkormányzat hozzájáruljon ehhez a projekthez.
Haág Zalán méltóképpen kiállt annak érdekében, hogy megkapja a közgyűlési hozzájárulást ahhoz, hogy a teljes felújításhoz szükséges 11 millió forintot erre a célra fordíthasson a városfejlesztési keretből. Nem firtatjuk, hogy milyen arányú volt a képviselőtestületi határozat, hanem annak örvendezünk, hogy a döntés pozitív kimenetelű lett az ügyre nézve, és immáron örömmel állapíthatjuk meg, hogy az átépítés lényegében befejeződött, új alaprajza lett a térnek, és a növényvilága is gazdagodott, sőt tavasszal még szebb lesz minden.

A tér nagyobb lett, a régi, már romos virágágyások helyén gyalogos körforgalmat biztosító szabad tér keletkezett, amely nagyon is kedvező tavaszi, nyári, őszi jó időben esküvőkkor, hiszen a násznépnek sokkal kellemesebb módja és alkalma lesz az ifjúpárt köszönteni. A vasárnapi, ünnepnapi gyülekezet számára is kedvező az átalakulás, hiszen sokszor jól esik nem is keveseknek nem elsietni az istentiszteletről, hanem – persze jó idő esetén – még egy kis testvéri, baráti beszélgetést folytatni, talán a hallott igei üzenetről, vagy érthető emberi, családi, személyes, közösségi dolgokról. Különösen is kedvező lesz a helyzet majd ha felállítják a padokat is, amelyeken meg is lehet majd pihenni. 

Szerény javaslatként fogalmazzuk meg, érdemes lenne a térnek – ha már valójában igazi tér lett – nevet adni (például Luther tér), és a térrel együtt a templom kivilágítása is szép lenne, hasonlóan többi szegedi felekezet templomának kivilágításához. 

Amikor egy lelkész azt látja, hogy megújul a templom környezete, ebben az esetben az előtte levő tér, akkor szívében az az imádságos sóhaj kél, hogy a kegyelem Istene e nagyon szép világi ajándék után és mellett adjon belső, lelki megújulást is a gyülekezeti közösség számára, hogy ne csak a külső szépüljön, hanem belül is legyen más és megújult az élet. Nincs soha olyan jó helyzet, hogy ne lehetne még jobb. 

Hálát adunk a mi Urunknak, aki gondviselő szeretetét fantáziánkat felülmúló módon tudja megmutatni, de köszönetet módunk földi eszközeinek is, hogy ez a külső változás megtörténhetett, így Haág Zalán képviselő úrnak, és a gyülekezet vezetőségének és azon tagjainak, akik éveken át tapintatosan fáradoztak ezért az ügyért. 

A szerző nyugalmazott evangélikus esperes