ÖKUMENIKUS IMAHÉT: HÁROM PÜSPÖK SZOLGÁLT MEZŐBERÉNYBEN – AHOGYAN KÖZELEDÜNK ISTENHEZ, ÚGY JUTUNK KÖZELEBB EGYMÁSHOZ
Mezőberény – Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a mezőberényi evangélikus templomban tartott ökumenikus imaesten szolgált 2014. január 23-án. A vendég szolgálattevőket Gáncs Péter hívta meg az ökumenikus imahét alkalmából. Forrás: hir6.hu, MTI, fotó: Rosta Tibor, Lázár Péter, Bankó Pál, Szöveg: Lázárné Skorka Katalin
LÁZÁRNÉ SKORKA KATALIN SZEMÉLYES BESZÁMOLÓJA
Nagy megtiszteltetésként éltük meg az egyházak lelki vezetőinek figyelmét irányunkban. Még november végén derült ki, hogy az ökumenikus imahét csütörtökén közöttünk lesznek majd, és ők hirdetik majd számunkra Isten igéjét. Örömmel és izgatottan készültünk Bölcskei Gusztáv református, Kiss-Rigó László római katolikus, és Gáncs Péter evangélikus püspök érkezésére.
Településünkön a három történelmi felekezet négy gyülekezete mindig nagy hangsúlyt fektet az imahétre és az évközi ökumenikus istentiszteletekre. Mivel Mezőberényben a keresztyén közösségekhez tartozók jól ismerik egymást, hitünkről hétköznapi helyzetekben is beszélgetünk, s tudjuk: összetartozunk. Sok úgynevezett vegyes házasság folytán a családok több közösséghez is kötődnek. Az egység számunkra nem imatéma, vagy kötelező feladat, hanem megélt valóság. Sok éven át, minden augusztus 20-án, - a római katolikus templomban - a református, evangélikus és katolikus hívek egy térben vették magukhoz az oltári szentséget, az úrvacsorát. Amióta van egyházi oktatási-nevelési intézmény a városban, az ökumené újabb teret kapott. Az evangélikus óvoda és gimnázium falai között a felekezeti hitoktatás és áhítatok révén még inkább átélhetjük hitünk által a Krisztusban megélhető egységet. A helyi közösségek szeretetteljes és nyitott gyülekezetek, ahová jó betérni.
Az ünnepi istentiszteletet - melyen a püspökök szolgáltak - városunk nagy figyelemmel kísérte. A helyi kábel tévé is felvételt készített, így sokan lehetnek részesei ennek az alkalomnak. De városunk és megyénk elöljárói (polgármester és kormánymegbízott) is érezték, nem mindennapi alkalom ez most. Megszoktuk, hogy emlékmű- és intézményavatások során főpásztoraink jelen vannak, de egyszerre hárman, és egy egyszerű hétköznapon, valóban nem mindennapi.
Hiszem, hogy püspökeink jelenlétükkel egyszerre üzenték, mennyire komolyan kell venni a keresztyén egységet, s milyen fontos, hogy akik egyek a hitben és szeretetben azok Jézus örömhírével másokat is megszólítsanak.
Az itteni közösségek nem elégedhetnek meg azzal, hogy vendégeskednek egymás templomaiban, és jó az együttműködés.
Kifelé, a mindennapokban is Jézus tanítványaiként kell élni, hogy betöltsük küldetésünket. A misszió viszont csakis a közös hitvallásból és imádságból eredhet.
Gáncs Péter elnök- püspök a bevezető oltári szolgálat során arra kérte a lelkészeket, hozzák előre a felekezetüket jellemző ajándékaikat. A katolikus gyülekezet gyertyát, a református kelyhet, a II. kerületi evangélikus Bibliát és Tranoscius énekeskönyvet hozott, de az oltárra került a helyi evangélikus gyülekezet száz éves gótbetűs német énekeskönyve is. Ahogyan a püspökök is különböző irányokból érkeztek, úgy a hívek is a maguk felekezeteiből, s azok különféle szimbolikus jellemzőivel, ugyanakkor egybeköt bennünket közös istendicséretünk, imádságunk és hitvallásunk. Az imahét igeszakaszában jó volt hallanunk: „Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.”
Bölcskei Gusztáv református püspök először saját példájával szemléltette, hogyan jelent meg az ökumené nemzedékeken át a családjában, majd pedig erőteljes, bátorító képekkel prédikált Ézs 43,1-ről: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.” Valaki azt mondta: engem nem akartak a szüleim. Megdöbbentőnek tűnik. De a folytatásra is figyeljünk: Engem nem akartak a szüleim, csak egy gyermeket akartak, engem Isten akart! A megváltottság és Istenhez tartozás örömhírét a gyülekezet és gyülekezetben lévő fiatalok is mindvégig nagy figyelemmel hallgatták.
Kiss- Rigó László római katolikus püspök emlékeztetett arra, úgy jöttek most Mezőberénybe, mint a háromkirályok. Éppen ezért nekik kellett volna ajándékot hozniuk. Remélte, hogy igehirdetéseik, az örömhír hozása mégis ajándék lehet a gyülekezetnek. Vendégségbe jöttek haza, mert területileg itt illetékesek. Igehirdetésében arra mutatott rá, nem mindegy, milyen célja van az embernek. Vannak közeliek, rövidtávúak, de örök cél is. Nekünk erre kell törekedni, mi ezt, az üdvösséget kaphatjuk meg Jézus barátaiként.
Az istentisztelet során az Evangélikus Rézfúvóskör végzett zenei szolgálatot, valamit a gimnazistákból és gyülekezeti ifjúságból álló kórus énekelt ifjúsági- és Taizé éneket. Az oratio oecumenica laikus felolvasói között voltak az egyházi intézmények vezetői, presbiterek, hitoktatók és tanítványok is.
A templomból kijövet mindenki kapott egy könyvjelzőt az ökumenikus imahét igéjével és a négy templom képével. „Íme mily jó és gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Zsoltár 133,1
A HIR6.HU BESZÁMOLÓJA
Azért az sem mindennapi történet, hogy egy vidéki templomban három püspök hirdet igét egy kormánymegbízott tiszteletteljes jelenlétében. A mezőberényi német evangélikus templomban összegyűlt hívek ennek is örvendezhettek csütörtökön este a Kossuth tér 6. szám alatti fűtetlen, mégis lélekmelegítő egyházi épületben.
„Változott-e valami 2000 év óta, amikor Pál apostol sorait megírta a Rómában élő keresztényeknek?" – kérdezi internetes blogjában Lázárné Skorka Katalin, a mezőberényi, szőke hajú evangélikus lelkésznő, s rögvest meg is adja a választ. Egyáltalán nem. Az emberiség történelme arról szól, hogy az istentelen embereket még mélyebbre viszi istentelenségük, és másokat is magukkal rántanak.
A mezőberényi evangélikus gyülekezet tagjai közül a 2. világháború végén, 1945-ben 562 német (sváb) származású fiatalt hurcoltak el málenkij robotra (háromnapos „kis munkára") a Szovjetunióba a nem létező kollektív bűnösség elvére hivatkozva, közülük 53-an nem térhettek vissza. Rájuk és a világháborúban eltűntekre emlékeztet a templom bejáratánál 1986-ban elhelyezett emléktábla, valamint a templomkertben 2004-ben felállított emlékoszlop, tetején bányászlámpával.
„Mostanában olyan történelmi műsorokat látunk – írja Lázárné Skorka Katalin evangélikus lelkésznő Teremtő helyett teremtmény? Avagy imádat és a forró szeretet című blogbejegyzésében (január 13.) –, amelyek a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásról szólnak. 1989-es események, az akkori gazdasági és szociológiai háttér bemutatása, felelevenítése zajlik, s ezzel természetesen a kommunista diktatúra jellemzése is. De honnan ered minden, ami árt az egyénnek és a közösségnek? Onnan, hogy a Teremtő helyett a teremtményt kezdték el dicsőíteni. Pártunk vezérei a mindenhatók, élet és halál urai."
Az országban elsőként Mezőberényben alakult meg nőegylet evangélikus gyülekezetben, az idősebb asszonytestvérek hetente egy alkalommal, keddenként találkoznak, beszélgetnek, olvassák az Evangélikus Életet és a Híd folyóiratot. A saját maguk által pödört, levesbe való csigát a gyülekezet tagjai között értékesítik. A lelkészi stóla megvásárlása is ő szorgalmas munkájuk révén valósulhatott meg. Az országos beiskolázású, Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (Békés vármegye első evangélikus gimnáziuma) végzett az első helyen a több mint ezer középiskolai diák részvételével aSpektrum tévében lezajlott Brutális fizika a suliban elnevezésű országos játékos fejtörőben.
A várossá nyilvánításának 25. évfordulóját ünneplő, 292 évvel ezelőtt észak-magyarországi tótokkal (szlovákokkal), majd a Német-Római Birodalomból 1723-ban érkezett svábokkal újratelepített Mezőberény I. kerületi evangélikus templomában csütörtökön tartottak Erdős Norbert, Békés és térsége országgyűlési képviselője (Fidesz–KDNP), a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Siklósi István polgármester (független) részvételével ökumenikus imaestet. (Az 1789-ben emelt gyönyörű német evangélikus templom oltárképét Mezőberény híres szülötte, Orlai Petrics Soma, a magyar történelmi festészet jeles alakja, Petőfi Sándor költő diáktársa festette.)
Lázárné Skorka Katalin, a Mezőberényi I. Kerületi Evangélikus Egyházközség lelkésznője a hívekkel egyetemben igazán örülhetett a Kossuth téri templomban az egyház- és településtörténeti szempontból is különleges imaesten, amelyen a karzatról fúvószenekar zenélt, valamint gimnazisták, ifjúság éneke hangzott el. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök meghívására Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök és Kiss-Rigó László római katolikus megyéspüspök (Szeged-Csanádi Egyházmegye) volt a vendég szolgálattevő.
Gáncs Péter, Bölcskei Gusztáv és dr. Kiss-Rigó László egyaránt arról prédikált a krisztusi megbékéléstől vezérelve a jelképes, bibliai kölcsönös, ugyanakkor tárgyi (ősi egyházi könyvek) ajándékozás közepette, hogy nincs más út, mint a közös hitvallás. Ahogyan a németországi Stralsundban 1665-ben papírra vettetett:
„Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök Királyát! (...) Áldjad őt, mert keze csodálatosan alkotott téged! Utadon elkísér, tőle van testi épséged. Sok baj között erőd volt és örömöd, szárnyával takarva védett. Áldjad őt, mert az Úr megáldja minden munkádat!"
Vasárnap vette kezdetét a Krisztus-hívők egységének jegyében Isten által mozgásban tartva (Útitárs) a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által meghirdetett Ökumenikus Imahét a budapesti Kálvin téri református templomban, ahol dr. Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke hirdetett igét. Az országos nyitó istentisztelet keretében áldották meg a református templomot dr. Szabó István református püspök szolgálatával. Az elsősorban természeti szépségeiről ismert Kanadában (az őslakos irokézek nyelvén falut jelent a hatalmas ország neve) élő keresztények kérték, hogy a világ keresztényei az idei imahéten az egyházról, az összetartozásról, az ökumenéről gondolkodjanak el. Jelmondatuk Pál apostoltól való: „Hát részekre szakítható-e Krisztus?"
A damaszkuszi úton megvilágosodott apostol korinthusi keresztényekhez írt levelei, gondolatai naponta egy-egy problémát juttatnak az eszünkbe, amelyek arról szólnak, hogy az egyház hiánytalanul megkapta Isten ajándékát. Arra hívta a korinthusi gyülekezetet, hogy tagjai szívükben fogadják el, és mutassák meg: Jézus Krisztus nincs részekre osztva. Noé részeges, Mózes beszédhibás, Pál túlságosan aggályoskodó volt, Péter megtagadta Krisztust, Jónás menekült előle, az apostolok elaludtak ima közben? Isten mégis ki tudja használni a bennünk rejlő lehetőségeket.
A keresztény egységről tartott magyarországi imahét (a skóciai pünkösdi gyökerű első imahetet 1968-ban tartották meg a világon), nyolc nap bibliai alapvetése az, hogy a különböző egyházak képviselőinek közös gondolkodásra történő meghívása segít abban, hogy eldöntsük, milyen szimbolikus lelki ajándékot kapunk az ökumenikus csere során az egyes egyházaktól. A cél az, hogy minden közösségtől olyan ajándékot nevezzünk meg, amelyet a többi közösség kész elfogadni. A globális keresztény nagy világfalu istentiszteleti rendjét Kanadában készítették el – Kelet, Dél, Nyugat és Észak felé fordulva.
A nyolc bibliai nap ötödik napjára, csütörtökre szentelt gondolat és imádság az lett: közösségünk van egymással, s ahogyan közeledünk Istenhez, úgy jutunk közelebb a keresztény egységhez, de egymáshoz is. Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz–KDNP) éppen ez idő tájt ült le a magyarországi protestáns egyházak vezetőivel annak érdekében, hogy Magyarország méltóképpen ünnepelje meg három év múlva 1517. október 31-ét, amikor is Luther Márton („Itt állok, másként nem tehetek.) kitűzte a római katolikus vallású Német-Római Birodalommal szemben, ámde főképpen a Vatikánnal szemben meghirdetett pontjait Békéscsaba egyik modernkori testvérvárosának, Wittenberg vártemplomának kapuján.