Lelkészi hivatásgondozó nap a Déli Egyházkerületben
Az egyházkerület vezetőségében tavaly megfogalmazódott gondolat ez év október 14-én vált valóra: sor került azoknak a lelkészeknek első hivatásgondozó napjára, akik az idén lettek „jubilánsok”, vagyis a lelkésszé szentelésük óta eltelt évek öttel oszthatóak. Az egész napos találkozónak az Evangélikus Hittudományi Egyetem adott otthont.
„Olyan még nem volt – mondotta Gáncs Péter, az egyházkerület püspöke bevezető köszöntésében – hogy a lelkészi kar 20%-a ilyen alkalomból van együtt. Hiszen az öt éve ordinált Pelikán András fasori, Szabó B. András pestújhelyi lelkészek és a 45 esztendeje szolgáló Bízik László börtönlelkész mellett (között) itt vannak a tíz, tizenöt, huszonöt, harminc éve felszentelt szolgatársak is. Része a mai nap – mondotta a püspök – az ebben az évben megindult lelkészi hivatásgondozói programnak. Jó ez, hiszen nagy szüksége van egy lelkipásztornak is arra, hogy törődjenek vele, segítsék, gondozzák.”
Nyitóáhítatában Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes az Isten kegyelme alatt álló lelkészi szolgálat bizonyosságairól és bizonytalanságairól, erejéről és erőtlenségeiről szólt az „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9) ige tükrében.
„Kik vagyunk?” - e kérdés alatt került sor a bemutatkozó körre. Az együttlét résztvevői a maguk választotta fényképek által inspirált gondolataikat osztották meg a többiekkel és beszéltek önmagukról.
Gáncs Péter vezette fel a következő beszélgetés témáját. Előadásának címe: „Életünk – istentiszteletbe fogva” volt. A püspök az istentisztelet öt alappillérén - kyrie, gloria, credo, sanctus, agnus dei – végigvezetve hallgatóit hangsúlyozta, hogy az istentisztelet, mindenek-előtt és -fölött, Isten jelenlétének ünnepe.
Ebéd után izgalmas beszélgetésre került sor dr. Frenkl Sylvia pszichológus vezetésével Szolgálatunkról tabuk nélkül címmel. Sikerek és kudarcok... szolgatársak vagy vetélytársak... saját lelkem, hol vagyok én... szolgálatom és családom... hogyan tovább – a jövő kérdései és lehetőségei: a téma bőséges és kimeríthetetlen volt.
A napot dr. Varga Gyöngyi, az egyetem ószövetségi tanszékének docense, a hivatásgondozó program lelke zárta áhítatával és útra bocsátó áldással.
És hogy milyen volt ez a nap? Válaszként álljon itt két résztvevő lelkész e-mail-je, melyeket hazaérkezésük után írtak a szervezőknek, előadóknak:
„... Köszönöm a tartalmas napot. Hazafelé és itthon rendeződtek bennem a hallottak, egy-egy mondat, gondolat, gondolatsor belém épül és gazdagít, előre segít. Mindenképpen jó és hasznos volt a nap. Áldáskívánással, szeretettel...”
„... Sietve kellett elindulnom pénteken, így igazán nem is tudtam megköszönni az együttlétet. Olyasmit éltem át, amit már nagyon rég: valakik (ti ) értem, nekem és miattam készültek - Lélektől inspiráltan és igazán inspirálóan, kreatívan és sok szeretettel. Mindez megérkezett hozzám és nagyon jó volt egy kicsit ebben "megmártóznom". Köszönöm, Isten áldjon benneteket!..."
Wiszkidenszky András